A cél az, hogy magyar egyetem is bekerüljön a világ legjobb száz felsőoktatási intézménye közé.
Hosszú távú partnerséget kötött a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Times Higher Education (THE), a világ felsőoktatási intézményeit elemző intézete. Az MTI-hez eljuttatott közleményből kiderül, hogy a megállapodás értelmében a THE részletes elemzést készít a magyar felsőoktatási intézmények helyzetéről: megvizsgálja azok jelenlegi teljesítményét, viszonyítva a regionális és globális szereplőkéhez.
Hankó Balázs innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár kiemelte, hogy már tizenegy magyar egyetem már szerepel a THE World University Rankings rangsorában, pár évvel ezelőtt még csak hét volt.
"A célunk az, hogy 2030-ra legyen egy magyar egyetem a világ 100 legjobbja között, és legalább 3 magyar egyetem Európa 100 legjobbja között. Magyarország már most jelentős szerepet tölt be az európai felsőoktatási térben, intézményeink THE-ranglistán elért teljesítményével arra számítunk, hogy még több figyelmet kapunk majd a világ tudományos és egyetemista közösségétől."
- fejtette ki Hankó.
Ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy a Times Higher Education (THE) 2024-es világranglistájának első 1000 helyére csak három magyar egyetem fért be. A hazai felsőoktatási intézmények közül a legjobb Semmelweis Egyetem lett, ugyanis a 251-300. helyet szerezte meg. A Debreceni Egyetem a 601-800. helyen, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 801-1000. helyen végzett.
Dr. Fábri György egyetemi docens, a rankingek szakértője és a HVG rangorainak összeállítója korábban az Eduline-nak úgy fogalmazott, hogy az, hogy a magyar egyetemek a 600-800. helyen szerepelnek (a Semmelweis Egyetemet leszámítva) a globális rangsorokban nem akkora probléma. Azonban az már sokkal inkább elgondolkodtató, hogy az elmúlt években szépen lassan elkezdtek visszacsúszni.
Ebben a kutató szerint közrejátszott, hogy az utóbbi néhány évet leszámítva a 2010-es évek közepén csökkent a kutatások finanszírozása, így kevesebb publikáció jelent meg, és a nemzetközi kapcsolatok sem fejlődtek annyira, mint például a régió más országaiban.
A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
