Az ELTE, a BME és a Zeneakadémia munkatársai április 11-én a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz vonultak, hogy megmutassák a fenntartónak, hányan is támogatják a dolgozók bérrendezéssel kapcsolatos követeléseit. Az akció sikeres volt, hiszen hosszas huzavona után végre elindultak a tárgyalások.
Az egyetemek március 20-án postázták nyílt levelüket Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkárnak, amelyben tárgyalási időpontot kértek a fenntartójuk képviselőjétől, de mivel választ nem kaptak, ezért úgy döntöttek, hogy személyesen adják át az aláírók listáját, hogy a fenntartó lássa, közel 3000 fő követeli:
- a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15%”) beépítését az alapbérbe,
- az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban; az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát,
- a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését; a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását,
- az inflációkövető garantált éves emelést,
- a doktori ösztöndíjak azonnali 100%-os emelését és hosszútávú értékállóságának biztosítását a garantált bérminimumhoz való igazítással.
Megkezdődtek az egyeztetések
A megmozdulás sikeres volt: Hankó Balázs felsőoktatásért, szakképzésért és innovációért felelős államtitkár fogadta az egyetemek képviselőit. Az egyeztetésen rajtuk kívül még Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár is részt vett.
Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy a kormány az elmúlt években lépcsőzetesen emelte a béreket: 2016-ban 15 százalékos béremelés, 2017-re 27 százalékos béremelés, majd 2021 őszén 15 százalékos, míg a 2022-es évben szintén 15 százalékos bérfejlesztés valósult meg a felsőoktatás valamennyi területén.
Kiemelte, hogy a legutóbbi béremelés 45 ezer foglalkoztatottat érintett, összesen éves szinten 64 milliárd forint mértékben, majd hozzátette, hogy a fenntartói adatok alapján az állami egyetemek esetében azt látják, hogy átlagosan az egyetemi tanársegédi havi kereset 450 ezer forint, az egyetemi adjunktusi 550 ezer forint, az egyetemi docensi 800 ezer forint, az egyetemi tanári pedig 1,2 millió forint.
Havi nettó 280 ezer forint
Hogy a valóságban mennyit is kapnak az egyetemi dolgozók, jól mutatja, hogy sokan a demonstrációra bérpapírokkal érkeztek. A 444 videójában volt olyan megszólaló egyetemi dolgozó, aki két gyerek utáni adókedvezménnyel havi nettó 280 ezer forintot visz haza.
Szieberth Dénes, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke korábban úgy fogalmazott, hogy a BME-n a jelenlegi bértábla szerint a docensi az első olyan fizetés, amiből nem lehet éhen halni, és mindenkit ettől a fizetési szinttől kellene indítani. Majd megjegyezte, hogy a BME szerinte már régóta nem kap annyi pénzt az államtól, amennyiből normálisan tudna működni, és vannak olyan karok, ahol már az alapbéreket is pályázati pénzekből finanszírozzák.
Türelmet kért a kormány
A tárgyalás során Hankóék az MTI szerint kitértek arra is, hogy folytatni kell az egyeztetéseket, át kell tekinteni az egyes állami egyetemek, képzési területek egyedi szempontjait, majd hozzátették, hogy a kormány szeretné emelné a felsőoktatási béreket is, de háborús időszak miatt türelmet kérnek.
