A BME dolgozói is bérrendezést követelnek Felsőoktatás
Székács Linda

A BME dolgozói is bérrendezést követelnek

Nyílt levélben követelnek többek között azonnali 50 százalékos béremelést, mert az egyetemi oktatók alapbére meg sem közelíti a diplomás mérnöki átlagkeresetet.

"Csatlakozva az Eötvös Loránd Tudományegyetem dolgozói kezdeményezéséhez, mi, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alulírott dolgozói elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a közoktatási szektorban zajló bérrendezéssel egy időben a Fenntartó továbbra sem biztosít forrást a magas színvonalú egyetemi oktatáshoz és kutatáshoz, továbbá a tisztességes bérezéshez és hallgatói juttatásokhoz" - fogalmaznak a lapunkhoz is eljuttatott nyílt levelükben a Budapesti Műszaki Egyetem dolgozói.

Ahogy arról néhány nappal ezelőtt beszámoltunk, több mint ezer dolgozó írta alá az Eötvös Loránd Tudományegyetem azon nyílt levelét, amiben azonnali 50 százalékos béremelést, a bértáblák felülvizsgálását és inflációkövető bérezést követelnek, jelenleg ugyanis egy pedagógusgyakornokként elhelyezkedő pályakezdő többet keres, mint egy záróvizsga bizottság docens elnöke.

Ehhez csatlakozva a BME dolgozói is levelet írtak, amelyet már több mint 750-en írtak alá.

"Az egyetemi oktatók alapbére meg sem közelíti a diplomás mérnöki átlagkeresetet. Egy PhD/DLA fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus havi alapilletménye bruttó 277 200 ft ami a munkáltatói döntésen alapuló 40 600 ft, valamint a garantált bérminimumra történő 48 800 ft kiegészítéssel együtt bruttó 366 600 ft. A vezető beosztású egyetemi docensek bruttó garantált havi bére is csupán 535 200 ft. A doktoranduszok - akik általában mind a kutatási, mind az oktatási, mind az adminisztrációs teendőkből kiveszik a részüket - a tanulmányaik első két évében 140 000 ft, második két évében 180 000 ft havi ösztöndíjat kapnak, amelyből képtelenség ma Magyarországon megélni. A dolgozók és doktoranduszok közül sokan a tisztességes megélhetés érdekében másod-, harmadállást kényszerülnek vállalni, ami hamar kiégéshez és az egyetemi pálya elhagyásához vezet" - fogalmaznak.

Hozzáteszik: Magyarországnak érdeke, hogy a műszaki és tudományos képzés minden állami fenntartású egyetemén szűnjön meg a méltatlan bérhelyzet miatt már megindult munkaerő-elvándorlás, az oktatói, valamint az oktatást-kutatást támogató munka méltó ellentételezéssel folyjon, és a tudományos pálya újra vonzóvá váljon, hogy a fiatal oktatók számára is tervezhető legyen a jövő.

Az ELTE-hez hasonlóan követelik tehát, hogy

  • a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (a 2021–22-től bevezetett „15+15%”) épüljön be az alapbérbe; és így
  • a garantált alapbérek legalább 50 százalékkal azonnal emelkedjenek minden munkakörben és beosztásban;
  • vizsgálják felül az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblákat;
  • vezessék be a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi bérminimumot, és rögzítsék a bértáblában;
  • igazítsák ehhez a doktoranduszok ösztöndíját; és
  • legyen inflációkövető garantált éves emelés.