Két év alatt 60 563-ról több mint 90 ezerre nőtt azoknak a hallgatóknak a száma, akik államilag finanszírozott formában kezdhetik meg a tanulmányaikat. Az úgynevezett „keretszámokat” bárki megnézheti a felvi.hu felületén, az elmúlt évek adatait összehasonlítva viszont érdekes változásokat vettünk észre.

A 2023-as általános felsőoktatási felvételi során 126 449-en jelentkeztek valamelyik magyar egyetem vagy főiskola képzéseire. Közülük végül 94 785-en kerültek be valamilyen képzésre, több mint 74 ezren állami ösztöndíjas formában.

A legnépszerűbb intézmény már évek óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem, ahová a tavalyi évben 31 781 felvételiző jelölt meg, bekerülni azonban csak 12 235 hallgatónak sikerül.

Az ELTE-n a tavalyi évben összesen 12 580 állami ösztöndíjas férőhely állt a hallgatók rendelkezésére, dacára azonban a többszörös túljelentkezésnek, a 2024-es keretszámok alapján az említett felsőoktatási intézménybe idén már csak 10 820 állami ösztöndíjas hallgató vehető fel.

Hasonló a helyzet a szintén népszerű Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, ahová 12 693 felvételiző közül 5029 új hallgató nyert felvételt a tavalyi évben, a keretszámát azonban 6605-ről közel 1700-zal 4916-ra csökkentették idén, a Szegedi Tudományegyetemét pedig 7417-ről 6155-ra. Megnyirbálták például az elérhető állami ösztöndíjas férőhelyek számát a műszaki- és informatikai képzéseken, a természettudományos képzéseken és a pedagógusképzéseken is.

Más intézmények azonban kifejezetten jól jártak. A Debreceni Egyetemen például egy év alatt 7494-ről 9414-re növelték az állami ösztöndíjas férőhelyek számát. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemre 4745 állami ösztöndíjas hallgató helyett idén már 6887-et vehetnek fel, a győri Széchenyi István Egyetemre pedig 3964 helyett 5409. De jól jártak a kisebb egyetemek, például az Állatorvostudományi Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Soproni Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Tokaj-Hegyalja Egyetem is.

A változásokat az alábbi táblázatban nézhetitek meg:

Intézmény	Állami ösztöndíjas férőhelyek 2023-ban	Állami ösztöndíjas férőhelyek 2024-ben
Állatorvostudományi Egyetem	165	203
Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem	100	115
Budapesti Corvinus Egyetem	2395	1700
Budapesti Gazdasági Egyetem	3228	4892
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	6605	4916
Debreceni Egyetem	7494	9414
Dunaújvárosi Egyetem	920	897
Edutus Egyetem	25	126
Eötvös József Főiskola	245	336
Eötvös Loránd Tudományegyetem	12580	10820
Eszterházy Károly Katolikus Egyetem	3103	2478
Gábor Dénes Egyetem	760	344
Gál Ferenc Egyetem	1459	1312
Károli Gáspár Református Egyetem	2645	2820
Kodolányi János Egyetem	160	500
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem	388	272
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem	4745	6887
Magyar Képzőművészeti Egyetem	222	208
Magyar Táncművészeti Egyetem	222	283
Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem	860	1190
Milton Friedman Egyetem	462	639
Miskolci Egyetem	3413	4409
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem	343	348
Nemzeti Közszolgálati Egyetem	2552	2475
Neumann János Egyetem	1358	1249
Nyíregyházi Egyetem	1462	1765
Óbudai Egyetem	3551	4020
Pannon Egyetem	2338	1877
Pázmány Péter Katolikus Egyetem	2202	2289
Pécsi Tudományegyetem	5820	6308
Semmelweis Egyetem	2670	2800
Soproni Egyetem	1281	1579
Szegedi Tudományegyetem	7417	6158
Színház- és Filmművészeti Egyetem	152	301
Tokaj-Hegyalja Egyetem	246	355

A számokkal való "játszadozás" okáról a Kulturális és Innovációs Minisztériumot is felkerestük, akiktől arra a kérdésre szerettünk volna választ kapni, hogy

Mi alapján dönti el a kormány/minisztérium, hogy egy adott egyetemre hány állami ösztöndíjas hallgató kerülhet be, és miért csökkentették az olyan intézmények keretszámait, mint például az ELTE, ami évek óta a legtöbb hallgatót vonzza?

Kérdésünkre azonban lapzártánkig nem érkezett válasz.

Az okok azonban talán ott keresendők, hogy Polónyi István oktatáskutató szerint - ahogy azt korábban az Eduline-nak adott interjújában elmondta - a költségtérítéses finanszírozási formát, vagyis azt, amikor a hallgatóknak magas tandíjakat kell fizetniük a tanulmányaikért és a diplomájukért cserébe, a kormány 1996-ban vezette be, ezzel egy "rendkívül elitista" rendszert megalkotva.

"Ez egy rendkívül elitista rendszer, ami éppen arról szól, hogy a jól felkészült gyerekeket felveszik, a rosszakat meg nem, akik viszont többnyire a hátrányos helyzetűek. A rendszer egyik problémája tehát éppen az, hogy a hátrányos helyzetű diákok kiszorultak a felsőoktatásból, a másik pedig, hogy az ELTE jogi karán a diákok 96 százaléka volt államilag finanszírozott, a miskolcin pedig mondjuk csak tíz. A kevésbé magas presztízsű intézmények tehát csak költségtérítéses hallgatókat kaptak, akik rákényszerülnek a munkára, rosszabbul szocializáltak és nagyobb volt a lemorzsolódás aránya is. A jobb egyetemek tehát megkapták a jobb hallgatókat, a vidéki egyetemek pedig mindig küzdöttek a lemorzsolódás csökkentése ellen, ami épp a színvonal rovására ment" - mondta az oktatáskutató.

Ezek alapján tehát némileg arra lehet következtetni, hogy bizonyos egyetemek keretszámainak csökkentésével, és azok "átadásával" a vidéki, vagy kisebb létszámú intézményeknek a kormánynak talán az a célja, hogy a tehetséges diákok a főváros és a népszerű szegedi egyetem helyett a lakóhelyük közelében lévő vidéki intézményeket válasszák. Mindez azonban csak találgatás, amíg a minisztériumtól nem kapunk hivatalos választ.

A 2023-as általános felvételiben egyébként minden ötödik frissen felvett egyetemista - összesen 20 301 egy hallgató - önköltséges képzésre került be.

Frissítés (2024.02.07)

Megkeresésünkre a Kulturális és Innovációs Minisztérium azt a választ adta:

"Míg 2010-ben 10 diákból 7 kezdhette meg állami ösztöndíjasként a tanulmányait, addig ez az arány az elmúlt években 10-ről 8-ra emelkedett. Átlagosan egy állami ösztöndíjas diák tanulmányait a képzési időszaka alatt 6 millió forinttal támogatja az állam. A megújult felsőoktatásban a modellváltott egyetemek és az egyházi fenntartásúak esetében a hosszú távú közfeladat-finanszírozási szerződésekben van rögzítve az adott képzési területekhez kapcsolódó állami ösztöndíjak száma, míg az államiak esetében az állam ezt fenntartóként határozza meg. A felvételi során az előzetesen közölt kapacitások között a jelentkezések száma, valamint elért eredmények alapján az egyetem kezdeményezésére átcsoportosítás, emelés lehetséges, így a végleges állami ösztöndíjas helyek július végén kerülnek majd meghatározásra."