A HVG rangsorainak összeállítója és az ELTE egyetemi docense, Fábri György szerint felesleges frusztrációt okoz és irreális cél, hogy 2030-ra legyen magyar egyetem a globális egyetemi rangsorok élén, ez viszont egyáltalán nem baj.

Az első százra nincs esélyünk, de ez egyáltalán nem baj - jelentette ki Fábri György egyetemi docens, az ELTE PPK oktatója a globális egyetemi rangsorokkal kapcsolatban a CEU Határtalan Tudás nevű sorozatának szerdai eseményén.

Az ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézetének oktatója "Lesz elsőszázas magyar egyetem? / és miért nem baj, hogy nem? – magyar egyetemek pozíciói a globális rangsorokban" címmel tartott előadást az eseményen, amit rögtön azzal kezdett, hogy a kormány azon célkitűzése, ami szerint 2030-ra lesz magyar egyetem a globális felsőoktatási rangsorok első száz helyezése között, teljesen irreális.

A HVG rangsorainak összeállítója szerint ennek fő oka, hogy a globális felsőoktatási rangsorok legfőbb mutatója a publikációk száma és az intézményben oktató egyetemi tanárok, kutatók idézettsége, a magyar egyetemeknek azonban nem áll rendelkezésére annyi pénzügyi forrás, ami lehetővé teszi, hogy olyan szintű kutatásokat finanszírozzanak és végezzenek, mint a világrangsorok élén szereplő, jellemzően brit, amerikai és nyugat-európai topegyetemek. Pláne, hogy a magyar intézmények jelenleg a rangsorok 600-800. helyén szerepelnek, egyedül a Semmelweis Egyetem közelíti meg az élmezőnyt a legutóbbi 251-300. helyezésével a Times Higher Education 2024-es világranglistájában.

Fábri szerint az, hogy a kormány ezt a célt tűzte ki "felesleges frusztrációt" okoz, pláne, hogy az intézmények ki vannak téve a rangsorok összeállítóinak és azok módszertanának is, az indexek és mérőszámok pedig bizonyos esetekben akár változhatnak, és változnak is. Példaként hozott erre egy maláj intézményt, ami a 2004-ben megjelent egyik első egyetemi rangsorban az élen szerepelt, egy év múlva viszont a megváltozott módszertan miatt jelentősen visszacsúszott, ennek hatására pedig az ország oktatási minisztere lemondott és öngyilkos lett.

A szakember azt is hozzátette: azért sem érdemes azon rugózni, hogy hol szerepelnek a magyar intézmények a rangsorokban, mivel azok a "posztmodern tömegdemokráciák médiatermékei", amik arra rendkívül jók, hogy az egyetemek reklámcélként használják őket, egyéb esetben viszont - a magyar helyezések tekintetében - csak a mi " kissebbség érzetünket" növelik, az ehhez hasonló tényezőkből pedig Fábri György szerint Kelet-Európában "egyébként is jut nekünk bőven."

Volt egyébként magyar egyetem az első százban, de az mára osztrák lett - utalt a 2018-ban Bécsbe űzött, korábban budapesti székhelyű Közép-európai Egyetemre (CEU).