Hiába rövidül a pedagógusképzések időtartama, ez sem jelent megoldást a tanárhiányra Felsőoktatás
Székács Linda

Hiába rövidül a pedagógusképzések időtartama, ez sem jelent megoldást a tanárhiányra

Nem csak a ponthatárok lettek jóval alacsonyabbak, de bizonyos képzések időtartama is rövidebb lett az idei felsőoktatási felvételiben. A szakszervezetek szerint azonban a tanárhiányt ez továbbra sem oldja meg.

Négyről három félévre rövidül a tanári mesterképzés időtartama - jelent meg egy július 27-i kormányrendeletben. A rendelkezés csak meghatározott képzésekre vonatkozik, kifejezetten azokra a szakokra, amikből tanárhiány van. Ilyen például a matematika-, a földrajz és a biológia. Rövidülnek ugyanakkor az alapképzésre épülő szakmai tanárképzések is, olyanok, mint a mérnöktanár vagy közgazdásztanár, továbbá bővül azoknak a képzéseknek a köre, amire építve tanári oklevelet adó képzéseken lehet majd részt venni.

„Azt bizonyítja ez a rendszer is, hogy rettenetesen nagy a pedagógushiány. Most már le kell szűkíteni, le kell rövidíteni a képzéseket ahhoz, hogy minél többen ki tudjanak jönni a pályára, akiknek egyáltalán szándékukban áll tanítani”– nyilatkozta az RTL Híradónak Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője.

A módosítással például az óvodapedagógus végzettségűek mindössze két év alatt tanítói képzettséget szerezhetnek, ami Totyik Tamás, a PSZ elnöke szerint akár jó ötlet is lehetne, ha az óvodában nem keletkezne hiány a tanítónak álló óvodapedagógusok után. Az viszont nem megoldás, hogy a pályán lévő szakembereket mozgatják és képzik át, mivel a hiány így jelen marad.

Nőtt a pedagógusképzésekre jelentkezők száma?

A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye szerint idén 67 százalékkal nőtt a pedagógusképzésekre felvettek száma, a felvételizőké pedig azoknál a rövid ciklusú képzéseknél emelkedett a legjobban, amiknek a kínálatát épp most bővítették ki, és amik a már meglévő diploma mellett biztosítanak további szakmai és módszertani képzéssel három-négy félév alatt tanári diplomát.

Totyik Tamás szerint azonban ez sem jelent megoldást a tanárhiányra, mivel az elmúlt tizenöt év azt mutatja, hogy tízezer főből mindössze 2500-an lépnek pályára, viszont háromszor ennyien mennek addig nyugdíjba, így az utánpótlás továbbra sem biztosított.

Nézze már meg a kormány a felvételizőknek a pontszámát. Az emelkedés annak köszönhető, hogy a ponthatárokat eltörölte, és nagyon alacsony pontszámmal is felvették a pedagógusképzésre jelentkező fiatalokat

– tette hozzá a PSZ elnöke.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke egyéb elfoglaltságokra hivatkozva nem válaszolt az RTL kérdéseire.