Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahol strukturálisan sérül az akadémiai szabadság - derül ki az Oslói Egyetem kutatásából, amiről a Népszava írt.

A norvég kutatók mind a 27 EU-tagállamról készítettek értékelést, ami alapján az akadémiai szabadságot több tagállamban is veszélyeztetik kormányzati, politikai vagy magánszférából érkező beavatkozások vagy beavatkozási kísérletek, a helyzet azonban Magyarországon a legsúlyosabb. Szerintük a CEU Bécsbe költöztetése, a gender tanulmányok megszüntetése és a Színház-és Filmművészeti Egyetem privatizációja mind olyan változtatás, amik aggodalomra adnak okot, hiszen az ezekhez hasonló radikális reformok korlátozzák a felsőoktatási intézmények autonómiáját , az önkormányzatiságot, és limitálják az akadémiai közösség tudományos szabadság megőrzésében betöltött szerepét.

"Magyarországon általában nehezebbé vált a kutatáshoz szükséges adatok megszerzése a kormány által ellenőrzött ágazatokból, mint az egészségügy vagy a büntetés-végrehajtás" - írják a tanulmányban arra utalva, hogy a politikai légkör gyakran "visszatartja" a kutatókat a kormány narratívájával ellentétes kutatásoktól és véleménynyilvánítástól.

Egy magyar felmérésre hivatkozva a szerzők azt is hozzáteszik; az öncenzúra és bizonyos témák elkerülése általános az akadémikusok körében, ez a fajta függőség és kiszolgáltatottság pedig csak tovább fokozódik amiatt, hogy bizonyos kutatásokat gyakran a kormányzati média lejárató kampánya kísér. Példaként hozzák fel a Figyelő című lap egykori listáját, ami tudósokat is lejáratott, mert "Soros György hálózatát támogatták".

Problémásnak tartják az egyetemi modellváltást is, ami ugyan nem korlátozza az akadémiai szabadságot, de a kormányzat a kuratóriumok kormánypárti tagjain keresztül biztosíthatja a számára kedvező érdekeket, ami viszont az oktatói közösség befolyásának rovására mehet.