Megszólalt az ELTE: nem döntöttek online oktatásról, az elszabaduló rezsiárak az idei oktatást "kevésbé befolyásolják" Felsőoktatás
Eduline

Megszólalt az ELTE: nem döntöttek online oktatásról, az elszabaduló rezsiárak az idei oktatást "kevésbé befolyásolják"

Idén "az energiaárrobbanás hatása csak részlegesen érinti az egyetemet, így az árváltozások az egyetemi működés megszokott rendjét kevésbé befolyásolják" - így reagált az Eötvös Loránd Tudományegyetem azokra a hírekre, melyek szerint a Természettudományi Karon vizsgálják annak a lehetőségét, hogy a rezsidrágulás miatt néhány hónapra online oktatásra állnak át.

„Az ELTE-n jelenleg is zajlik az energiaszolgáltatókkal a jövő évre vonatkozó szerződések előkészítése. Az idei évben az energiaárrobbanás hatása csak részlegesen érinti az egyetemet, így az árváltozások az egyetemi működés megszokott rendjét kevésbé befolyásolják” – írja közleményében az egyetem.

A Népszava szombaton írt arról, hogy az ELTE Természettudományi Karán vizsgálják annak a lehetőségét, hogy a megnövekedett rezsi miatt pár hónapra online oktatásra állnak át. Bár nem ez az ELTE legnagyobb kara, de a kar két épületének fenntartása az egyetem rezsijének felét teszi ki a korszerűtlen fűtés miatt. Az egyetem többször kért állami segítséget a fűtés korszerűsítéséhez, de nem kapott.

Az ELTE hétfői közleményében kiemeli: a kancellári vezetés az egyetemet fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztériummal, az akadémiai vezetéssel, a karok vezetőivel és a hallgatói önkormányzat képviselőivel közösen fogja kidolgozni azokat az alternatívákat, „amelyek biztosíthatják, hogy lehetőség szerint a jelenléti órák száma ne csökkenjen, az egyetemen zajló szakmai munka ne szenvedjen csorbát”.

Hozzáteszik: a 2023-as költségvetési számok novemberben válhatnak véglegessé, az ELTE idei költségvetése viszont az energia árának emelkedéséhez kapcsolódó többletet nem tartalmaz. Erről folyamatosan egyeztetnek, a jövő évre vonatkozó egyetemi terveket pedig a végleges számok és az energiaszolgáltatókkal megkötött szerződések alapján alakítják ki.

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.