Van, akinek csak 30-40 ezer forintos, másnak legalább 140 ezer forintos fix kiadással kell számolnia elsőéves egyetemistaként. Nem mindegy ugyanis, hogy állami ösztöndíjasként vagy önköltségesként kezditek el a képzést, és hogy sikerül-e kollégiumi helyet szerezni. Egy biztos: még mindig Budapesten a legdrágább diplomát szerezni, és a kisebb városokban a legolcsóbb.

Majdnem 100 ezren várják a csütörtök estét - akkor derül ki, ki melyik egyetemen vagy főiskolán kezdhet szeptemberben. A legtöbben most még csak a felvételi pontjaikat számolgatják, de nemsokára a várható kiadásokkal is el kell kezdeni kalkulálni.

A diploma megszerzése ugyanis sokba kerül, akár Budapesten, akár valamelyik vidéki nagyvárosban, akár valamelyik kisebb városban tanultok. Az árak között azonban van különbség. Megnéztük, mennyit kell fizetni a két legfontosabb (és legtöbb pénzt felemésztő) tételért, az önköltséges képzésért és a szállásért.  

1. tétel: a tandíj

Kiválasztottuk a magyar felsőoktatás legnépszerűbb képzését, a gazdálkodási és menedzsmentet. Minden évben több mint tízezren jelölik meg ezt a BSc-szakot a jelentkezési lapon, ráadásul az elmúlt években több tucat egyetem, főiskola vette fel képzési kínálatába. Így könnyű összehasonlítani az árakat (mindenhol a nappalis, magyar nyelvű változatot néztük meg).

A legmagasabb árakat a legnagyobb budapesti egyetemeken találtuk: a Budapesti Corvinus Egyetemen 480 ezer, az Eötvös Loránd Tudományegyetem gazdasági karán 350 ezer, a Budapesti Gazdasági Egyetemen 320 ezer, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen pedig 300 ezer forintba kerül egy félév. Ha ezt az összeget elosztjuk hat hónapra, havonta 50-80 ezer forintos kiadást kapunk (bár a tandíjat jellemzően egy összegben kérik az intézmények).

Ez alaposan megdobja az egyetemi években a kiadásokat, bár több fővárosi intézményben ennél alacsonyabb árakat lehet találni. Az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karán például 245 ezer forint egy félév, a Károli Gáspár Református Egyetemen 240 ezer, a Milton Friedman Egyetemen 265 ezer, a Gábor Dénes Főiskolán 270 ezer.

A vidéki tudományegyetemek jóval olcsóbbak: a gazdálkodási és menedzsmentért a Debreceni Egyetemen 230 ezer, a Szegedi Tudományegyetemen 200 ezer, a Soproni Egyetemen 170 ezer forintot kell fizetni (igaz, néhány képzés kilóg a sorból, a Pannon Egyetemen például 295 ezer, a győri Széchenyi István Egyetemen 300 ezer forint). A kisebb városok kisebb felsőoktatási intézményeiben határozták meg a legalacsonyabb tandíjakat: a Gál Ferenc Egyetem békéscsabai campusán a gazdálkodási és menedzsment szakért félévente például 190 ezer forintot kell fizetni, a bajai Eötvös József Főiskolán pedig 180 ezer forintot.

2. tétel: az albérletárak

Jóval nagyobb különbségek vannak az albérletárak között. Ha nem sikerül kollégiumi helyet szerezni (vagy egész egyszerűen nem akartok másokkal osztozni a szobátokon), marad az albérlet. Ami Budapesten a legdrágább: a KSH-ingatlan.com lakbérindexének friss adatai szerint a fővárosban 190 ezer forint az átlagos bérleti díj. Persze nem mindegy, hogy a Budapesten tanuló egyetemisták melyik kerületben keresnek lakást – a hallgatók körében népszerű VIII. kerületben 160 ezer, a VII. kerületben 168 ezer, a IX. kerületben 150 ezer forint az átlagár, míg a XI. és a XIII. kerületben 196 és 174 ezer forint az átlag.

Mindegyik kerület jóval drágább, mint a legnagyobb egyetemvárosok: Debrecenben például 144 ezer, Szegeden 130 ezer, Pécsett 120 ezer forint az átlag.

A kisebb, de saját egyetemmel rendelkező városokban a legolcsóbbak a lakások. Kecskeméten és Nyíregyházán (mindkettő több száz felvételiző célpontja, a Neumann János Egyetem, valamint a Nyíregyházi Egyetem képzéseire tavaly júliusban több mint 800-an jutottak be) például 110 ezer forint az átlagár, Kaposváron 98 ezer forint, Szombathelyen – ahol az ELTE-nek van campusa – szintén 110 ezer forint. A sorból Miskolc lóg ki, amely a nagyobb egyetemvárosok közé tartozik, de az átlagos albérletárak inkább „kisvárosiak”, 100 ezer forint körül alakulnak.

Kerestünk, találtunk

Megnéztük, pontosan mekkora összegért lehet kibérelni egy garzonlakást. Budapesten 100 ezer forint alatt maximum minigarzont vagy szobát lehet bérelni (vagy külső, a campusoktól távoli kerületben lehet ráakadni olyan lakásra, amely ebbe az árkategóriába tartozik), az ingatlan.com-on a VII., VIII., a IX. és a XI. kerületben a legtöbb hirdetést a 140-180 ezer forint között találtunk – igaz, ezért az összegért bútorozott, felújított lakást lehet kapni.

Más városokban is körülnéztünk. 150-200 ezer forintos garzonokat persze Szegeden és Debrecenben is lehet találni, de ami közös a vidéki városokban, az az, hogy 95 ezer forintos kerettel sem lehetetlen felújított, egyetemekhez közeli lakást bérelni. Sopronban, Miskolcon, Nyíregyházán például kifejezetten nagy kínálatot találtunk 90-95 ezer forintnál olcsóbban hirdetett garzonokból.

3. tétel: a kollégiumi díjak

Kollégiumban lakni jóval olcsóbb, ezért - ha szűkös a büdzsé - érdemes megpályázni a kollégiumi helyet. A kolidíjakban ráadásul nincs nagy különbség Budapest, a nagyobb és a kisebb egyetemvárosok között. A legolcsóbb kollégiumi férőhelyekért (általában többágyas szobában) a budapesti és a vidéki egyetemeken is 10-12 ezer forintos díjat kell fizetni havonta, ennél többet elsősorban az önköltséges formában tanulók, valamint a magasabb komfortfokozatú kollégiumokban élők fizetnek.

A Debreceni Egyetemen például 12 ezer és 36 ezer forint között mozognak a kollégiumi díjak, a Szegedi Tudományegyetemen 10 és 16 ezer forint, a Pécsi Tudományegyetemen 12 ezer és 25 ezer forint között, a Nyíregyházi Egyetemen 12-21 ezer forintot kell fizetni a szállásért. A díjak a budapesti kollégiumokban sem magasabbak: az Eötvös Loránd Tudományegyetemen például 12 és 18 ezer forint, az Óbudai Egyetemen pedig 16 ezer és 45 ezer forint közötti összegre kell számítani.

Akkor mennyi az annyi?

A legkevesebb kiadással azoknak a hallgatóknak kell számolniuk, akik olyan városban élnek, ahol működik egyetem vagy főiskola (és ott van is olyan szak, amely érdekli őket), és bejutnak állami ösztöndíjas képzésre. Ebben az esetben a havi kiadásaik nagyjából ugyanakkorák, mint középiskolásként – igaz, ha az első szemeszterre egy új laptop vagy akár a bejárást megkönnyítő kerékpár vásárlásával fordulnátok rá, akkor legalább 200-250 ezer forintos egyszeri költésre számíthattok –, maximum tankönyvekre, szórakozásra költhettek többet. Azok, akik nem a saját lakhelyükön tanulnak tovább, nehezebb helyzetben vannak. Anyagilag a legnagyobb kihívást azt jelenti, ha csak önköltséges képzésre kerültök be (ilyenkor az ösztöndíjak egy részét is bukjátok), és kollégiumi helyet sem kaptok. Ha egy nagyobb budapesti egyetem féléves tandíjával számolunk hat hónapra elosztva, és ehhez hozzáadjuk és egy átlagos garzonlakás bérleti díjának és rezsijének a felét (számoljunk azzal, hogy nem egyedül, hanem párban béreltek lakást), havi 120-140 ezer forintos kiadással számolhattok. Ehhez jön még a diákbérlet, a közlekedési kiadások, az élelmiszer, a tankönyvek, szórakozás. A vidéki egyetemvárosokban ennél valamivel alacsonyabb összeggel kell számolni, hiszen általában a tandíj is alacsonyabb, mint a vezető budapesti egyetemeken, és 100 ezer forintnál olcsóbb albérletet is könnyebb találni, így körülbelül 100-120 ezer forintos fix havi kiadással kalkulálhattok, ehhez jönnek hozzá az egyebek. Önköltségesként, kollégiumban élve – az adott egyetem tandíjától függően – 50-70 ezer forintos költségre számíthattok. Ha pedig állami ösztöndíjasként lesztek kolisok, mindössze 15-40 ezer forint közötti fix kiadást kell kigazdálkodni, akár Budapesten, akár valamelyik nagyobb vagy kisebb egyetemvárosban tanultok – ehhez kell az összes többi kiadást hozzávenni.