Egy félév alatt 123 kreditet szerzett egy magyar egyetemista - ezzel rekordot döntött Felsőoktatás
Szabó Fruzsina

Egy félév alatt 123 kreditet szerzett egy magyar egyetemista - ezzel rekordot döntött

Összesen 123 kreditet szerzett egy félév alatt egy mesterszakos egyetemista, aki párhuzamosan végezte el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fizikusképzését, valamint a győri Széchenyi István Egyetem villamosmérnöki MSc-szakját. Ezzel nagyjából négy félévnyi kreditet gyűjtött össze néhány hónap alatt – a legtöbb hallgató ugyanis nagyjából 30 kreditnyi tantárgyat szokott felvenni egy szemeszterben.

Két évvel ezelőtt mi is írtunk arról a mesterszakos hallgatóról, aki egy félév alatt 89 kreditet szerzett – igaz, ő is két egyetemet végzett egyszerre, a Budapesti Corvinus Egyetem mellett a Károli Gáspár Református Egyetemen is tanult. Takács Szilárd, a BME és a győri egyetem végzős hallgatója megdöntötte a rekordot, a tavaszi félévben összesen 123 kreditnyi tárgyat vett fel, és ami még nagyobb teljesítmény: mindegyikből le is vizsgázott.

Ez nagyjából annyi kredit, amennyit egy átlagos hallgató négy félév alatt szokott szerezni - jellemzően ugyanis 30 kreditnyi tárgyat szoktak felvenni szemeszterenként.

„Párhuzamosan két szakot végeztem. Az egyik a BME-n a fizikus Msc (orvosi fizika specializáció), a másik szak Győrben, a Széchenyi István Egyetemen a villamosmérnöki Msc. Fizikusin 32 kreditet csináltam, a villamosmérnökin 91-et” – írta Takács Szilárd az Eduline-nak.

Hozzátette: azért vett fel ennyi tantárgyat, hogy minél előbb végezni tudjon, „mivel a támogatott féléveim közben elfogytak”. Mindkét szakon ez volt az utolsó féléve, a záróvizsgát csütörtökön tette le, a két képzésen két óra különbséggel. A fizikus mesterszakon nappali tagozatos volt, ott a 32 kredit miatt nagyjából átlagos órarendet tudott összeállítani, a villamosmérnöki viszont levelező szak volt, ott tömbösített órák voltak, minden pénteken és szombaton.

Három tárgya is ütközött, ezért csak kevés órára tudott bejárni. „Májusban a tárgyakból előrehozottan próbáltam levizsgázni, így megajánlott jegyeket kaptam. 12-15 vizsgám volt körülbelül. Szerencsére minden felvett tárgy sikerült” – írta kérdésünkre. Pedig nem voltak egyszerű tárgyak, tanult például nanoelektronikát, voltak órái a görbült téridőről, a vezeték nélküli távközlési hálózatokról és az információbiztonságról is.

Ötletük sincs a Harvardon tanuló külföldi hallgatóknak, mi történik, ha a Trump-kormány miatt nem tanulhatnak tovább az egyetemen Felsőoktatás Székács Linda

Ötletük sincs a Harvardon tanuló külföldi hallgatóknak, mi történik, ha a Trump-kormány miatt nem tanulhatnak tovább az egyetemen

Hétezer fő. Körülbelül összesen ennyi hallgatónak és oktatónak kellene elhagynia a világ egyik legjobbnak vélt felsőoktatási intézményét, a Harvardot, ha a Trump-kormány beváltja a fenyegetéseit és a következő félévtől kezdve az egyetem nem fogadhat külföldi hallgatókat. A diákok szerint ez példa nélküli intézkedés lenne, a kérdéseikre pedig senki sem tudja a választ; talán még maga az amerikai jogrendszer sem. Érintett magyar hallgatókkal beszélgettünk.