A hallgatók több mint kétharmada gimnáziumból kerül az egyetemre, de a kapott tudással nem mindenki elégedett Felsőoktatás
Bezzeg Hanna

A hallgatók több mint kétharmada gimnáziumból kerül az egyetemre, de a kapott tudással nem mindenki elégedett

A gimnáziumok nevelik ki a legtöbb egyetemistát, de vajon hányan kezdik el az egyetemet rögtön érettségi után? Mennyire jellemző a halasztás és mennyi az átlagéletkor az egyes szakok indulásakor? A friss kutatásból kiderül.

Az Eurostudent friss kutatásából kiderül, hogy az egyetemi hallgatók háromnegyede gimnáziumból kerül a felsőoktatásba. Az esti vagy levelező képzésbe azonban az átlagnál többen kerülnek be szakgimnáziumból.

A hallgatók több, mint háromnegyede állami vagy (korábban) önkormányzati fenntartású intézményből érkezik az egyetemre, ugyanakkor magas azon hallgatók aránya (17%), akik egyházi fenntartású középiskolában érettségiztek. Az egyetemi fenntartású vagy alapítványi intézményekből a hallgatók csak egy is százaléka (4-4%) kerül a felsőoktatásba.

Sokan kifogásolják a középiskolai oktatást

A megkérdezett egyetemisták közel hattizede elégedett azzal a felkészítéssel, amit középiskolában kapott, a maradék közel 40%-azonban kifogásolja azt.

„Összességében a főként műszaki képzéseken, illetve a művészeti képzéseken tanulók között volt nagyon magas a középiskolából hozott tudásukat elégtelennek érzők aránya, mely megközelítette vagy akár meg is haladta körükben az 50%-ot” - derült ki a felmérésből.

Hány évesen kezdik az egyetemet?

A nappalis hallgatók átlagéletkora az első képzés elkezdésekor 19 és fél év, ami azt mutatja, hogy a nappali munkarendűek nagy arányban első képzésüket végzik. Ezzel szemben a részidős - esti vagy levelező - képzésre járók átlagosan 24 évesen kezdték első képzésüket. Ez a felmérés szerint arra utalhat, hogy a részidős hallgatók jelentős aránya végzett már korábban valamilyen másik képzést.

A hallgatóknak csupán egy elenyésző aránya, mindössze 2%-uk nem kezdi meg felsőoktatási tanulmányait közvetlenül az érettségi után, csak valamivel később.

A főleg hitéleti képzéseket kínáló egyházi intézményekben tanulók esetében valamivel magasabbak a fenti értékek: ők átlagosan jóval idősebbek, majdnem 29 évesek az első képzésük megkezdésekor.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.