Továbbra sem mennek külföldre a magyar egyetemisták, még egy félévre sem. De vajon mennyire jelent vajon akadályt a nyelvtudás hiánya vagy a pénzügyi teher egy Erasmus félévhez?

Az Eurostudent nemzetközi kutatásának eredményeiből kiderül, mennyire vonzza a magyar egyetemistákat a külföldi tanulmányút vagy szakmai gyakorlat gondolata:

a nappalis hallgatók csupán 9%-a vett részt valaha külföldi egyetemi vagy szakmai képzésen,

közel 36%-uk tervezi, vagy akár már szervezi is a kiutazást, a csekély többség azonban, azaz a hallgatók 52%-a nem vett még részt külföldi mobilitási - Erasmus vagy más nemzetközi ösztöndíjas -programban, és a jövőben sem tervezi azt.

A felmérésben megkérdezett nappali képzésben részt vevők 4%-a utazott külföldre ösztöndíjas programban, ezzel az aránnyal ez a típusú kiutazási forma a legnépszerűbb. A hallgatók 3%-a végzett szakmai gyakorlatot külföldön, ez a viszonylag alacsony érték azonban a felmérés készítői szerint összefügg a képzések jellegével. Nem minden képzésnek kötelező része a szakmai gyakorlat, illetve nem minden képzés esetében érhető el külföldi gyakorlati lehetőség.

A pénzügyi teher a legnagyobb visszatartó erő

Hiába az ösztöndíjak, arra a kérdésre, mi tartja vissza őket egy-két féléves külföldi tanulástól,

minden második hallgató, azaz a megkérdezettek 57%-a az anyagi nehézségeket említette.

Az egyetemisták 41%-a családjuktól vagy gyermeküktől való távollétre, míg 32%-a munkájuk elvesztésétől való félelemre hivatkozott. Kisebb arányban bár, de olyan indokok is felmerültek, mint az adminisztrációs folyamat nehézségei vagy a nyelvtudás hiánya.

Persze más akadályok is vannak. Például az eltérő egyetemi rendszerek és a kifejezetten hétköznapi kreditelismertetés problémai is közbeszólhatnak. Azoknak ugyanis, akik korábban már szereztek külföldön tapasztalatokat, 15%-a már a válaszadáskor csúszásban volt, és további egytizedük úgy gondolta, a program miatt csúszni fog. Persze ez sem mindenkinek akadály, a megkérdezettek között azok, a legnagyobb, közel kétharmados arányban azok között voltak, akik már konkrét előkészületeket tettek a külföldi résztanulmányaik miatt.

A felmérésből az is kiderül, hogy a nappali képzésben részt vevőknél népszerűbb már a kiutazás gondolata is, mint a nem nappalis hallgatók esetében. Egy kis érdekesség, hogy ha a szülők iskolázottsága szerint is összevetjük a hallgatókat, látható, hogy Erasmus-félévet vagy külföldi gyakorlatot nagyrészt azok terveznek, akiknek a szülei felsőfokú végzettségűek - állítja a kutatás.

 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!