A magyar egyetemisták harmada a szüleivel él, és felük a tanulás mellett megélhetés miatt dolgozik is Felsőoktatás
Csik Veronika

A magyar egyetemisták harmada a szüleivel él, és felük a tanulás mellett megélhetés miatt dolgozik is

Egy friss nemzetközi felmérés szerint a magyar hallgatók többsége alapvetően lelkes, de több mint felük a megélhetés miatt már az egyetem alatt dolgozik, és közel harmaduk él szüleivel.

Az Eurostudent által készített nemzetközi felmérésből is kiderülnek a hazai trendek: a magyar hallgatók 63%-a végez valamilyen alapképzést ezen belül is elsősorban műszaki (73%), a főként gazdaságtudományi (79%) alapképzéseket. Mesterképzésre minden hetedik hallgató jár, míg felsőoktatási szakképzésre csupán az összes hallgató 4%-a jár. Sőt, az is kiderült a felmérésből, hogy a hallgatók csekély többsége, 51%-a fővárosban tanul.

Állami egyetemek, állami támogatás

A friss statisztikák szerint a hallgatók közel háromnegyede (72%) magyar állami ösztöndíjas finanszírozási formában (vagy közszolgálati ösztöndíjasként, vagy külföldi hallgatóként a magyar állam által támogatottként) tanul, valamivel több mint egynegyedük (27%) pedig fizeti a képzés költségeit.

Az anyagi problémák azonban a „megspórolt” tandíj mellett is megjelennek. A hallgatók valamivel kevesebb mint egynegyede mondta, hogy inkább vagy nagyon súlyos pénzügyi problémák között él. Körülbelül

minden hetedik hallgatóra jellemző, hogy megoldhatatlan feladat elé állítaná, ha egy nem várt kiadásra 50 ezer forintot elő kellene teremtenie.

Persze itt is van különbség a tanulmányterületek között: gazdaságtudományi képzéseken ez a probléma minden kilencedik, míg a hitéleti képzésen tanulók minden negyedik hallgatóját érintette.

A nappali munkarendű hallgatók esetében minden hatodik hallgató számolt be arról, hogy tanulmányait pénzügyi gondok nehezítik az átlagosnál rosszabb pénzügyi helyzetű családból érkező hallgatók között már majdnem minden második (47%) él maga is inkább vagy nagyon súlyos pénzügyi nehézségek között.

A tanulmányaikat nappali munkarendben folytatók közel harmada él szüleivel, majdnem ugyanennyien laknak kollégiumban, és közel négytizednyi az önálló háztartásban élők aránya.

A szüleikkel legnagyobb arányban a főként gazdaságtudományi képzéseket nyújtó egyetemek - a felmérés többek között ide sorolja a Corvinust, a BGE-t, a Kodolányi János Egyetemet és a METU-t is - hallgatói élnek (39%), a legkevesebben pedig a jellemzően pedagógiai alapképzéseket nyújtó és speciális, kisebb egyetemek hallgatói, viszont ez utóbbiaknak fele él kollégiumban.

Miből él egy magyar egyetemista?

Az Eurostudent statisztikái alapján a szorgalmi időszakban tanulmányaik mellett az összes intézményben nappali tagozaton tanuló hallgatók több mint fele egyáltalán nem végez fizetett munkát. A megkérdezettek negyede egész félévben állandó jelleggel dolgozik, míg 18%-uk alkalmi jelleggel végez munkát.

A tanulás melletti munkavégzés motivációit nézve a nappali képzés mellett dolgozó hallgatók 58%-ára inkább vagy nagyon jellemző, hogy a megélhetési költségek fedezéséért dolgozik, míg a részidős képzésen tanulóknál ugyanez az arány közel 80%. A munkatapasztalat szerzése az összes intézményben tanulók 57%-át motiválja csupán.

Vannak, akik le is morzsolódnak

A felmérésben megkérdezettek 8%-a jelezte, hogy komolyan gondolkozik az egyetemi tanulmányainak abbahagyásán. Ettől függetlenül a hallgatók 61%-a feltételezte, hogy a képzését a kimeneti követelményekben meghatározott időkereteken belül be tudja majd fejezni. Ez az arány a magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgatóknál 61%, az önköltséges válaszadók körében viszont mindössze 53%. Az önköltséges hallgatók körében átlag feletti (25%) ráadásul azoknak az aránya, akik már a kérdőív kitöltésekor is csúszásban voltak.

A nappali munkarendű hallgatók többsége (82%) nagy- vagy teljes mértékben egyetértett azzal, hogy mindig is célja volt a diplomaszerzés.  A képzés befejezését követően pedig az alapképzéseken és a felsőoktatási szakképzéseken tanuló hallgatók 61%-a tervez további tanulmányokat:

48% már a végzést követő egy éven belül, további 13% pedig ennél később. A továbbtanulás országával kapcsolatos terveket illetően a nappalis alapképzésen vagy felsőoktatási szakképzésen tanuló és továbbtanulást tervező válaszadók 69%-a tervez magyarországi, és 20%-a tart elképzelhetőnek külföldi tanulmányokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!