Az ELTE Szociológia Doktori Iskolája is kiáll az LMBTQI közösséghez tartozó hallgatók és kutatások mellett Felsőoktatás
Eduline

Az ELTE Szociológia Doktori Iskolája is kiáll az LMBTQI közösséghez tartozó hallgatók és kutatások mellett

Továbbra is szívesen látnak minden hallgatót, oktatót és témavezetőt, függetlenül attól, hogy az LMBTQI közösséghez tartozik-e vagy sem - írták.

Az országgyűlés által kedden elfogadott úgynevezett pedofília ellenes törvény összemossa a pedofíliát a homoszexualitással és a nem önálló megválasztásával vagy meghatározásával, így a törvény megbélyegző, és társadalmi csoportok elleni gyűlöletkeltésre alkalmas – írta közleményében az ELTE Szociológia Doktori Iskolája.

Az állásfoglalás szerint történelmi tapasztalatokból azt is tudni, hogy „a társadalomban felkeltett megbélyegzés, kirekesztés és gyűlölet – különösen, ha ennek eszközévé teszik az iskolarendszert és a médiát is – milyen gyorsan képes a társadalommal foglalkozó tudományokban megjelenni".

Ezért, mint a Magyarországon működő egyik legnagyobb társadalomtudósokat, egyetemi oktatókat és szakértőket képző doktori iskola vezetői, szeretnénk világossá tenni, hogy nálunk ez nem fog megtörténni

- írták, majd azt is hozzátették: "ahogyan eddig is, ezután is szívesen látunk minden hallgatót, oktatót, témavezetőt, függetlenül attól, hogy az LMBTQI közösséghez tartoznak-e és nem alkalmazunk sem preferenciát, sem diszpreferenciát az LMBTQI kutatási témák megválasztásával kapcsolatban".

A közleményt Rudas Tamás, a doktori iskola vezetője, valamint a négy doktori program vezetője, Orosz Éva, Örkény Antal, Csepeli György és Majtényi Balázs írta alá.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.