Kilenc magyar egyetem került fel a legfrissebb világrangsorra, de a javításhoz ennél jóval több kell Felsőoktatás
Csik Veronika

Kilenc magyar egyetem került fel a legfrissebb világrangsorra, de a javításhoz ennél jóval több kell

Idén is Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem vezeti a magyar intézmények listáját a Quacquarelli Symonds (QS) 2022-es felsőoktatási világrangsorában. Egy újonc is van a listán.

Pár helyezést rontva az 501-510. helyről az 551-560. helyre esett vissza, de még így is a Szegedi Tudományegyetem a legjobb teljesítményű magyar felsőoktatási intézmény a QS legfrissebb, ma reggel nyilvánosságra hozott 2022-es listáján.

A QS 2004 óta minden évben elkészíti a felsőoktatási intézmények világrangsorát, amelyet hat szempont – többek között az oktatók és a hallgatók aránya, az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága, a munkaadók véleménye, a nemzetközi kapcsolatok, a külföldi hallgatók és oktatók száma – alapján állítanak össze.

A Debreceni Egyetemet a 591-600., az Eötvös Loránd Tudományegyetemet a 651-700., a Pécsi Tudományegyetemet a 651-700., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, a Budapesti Corvinus Egyetemet, a Széchenyi István Egyetemet, valamint a Gödöllői Szent István Egyetem és Miskolci Egyetemet a pedig 801-1000. helyre sorolták az idei rangsor készítő.

1. Szegedi Tudományegyetem 551-560. (tavaly 501-510.)
2. Debreceni Egyetem 591-600. (tavaly 521-530.)
3. Eötvös Loránd Tudományegyetem 651-700. (tavaly 601-650.)
4. Pécsi Tudományegyetem 651-700.
5. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 801-1000.
6. Budapesti Corvinus Egyetem 801-1000.
7. Gödöllői Szent István Egyetem 801-1000.
8. Széchenyi István Egyetem 801-1000.
9. Miskolci Egyetem 801-1000.

A magyar intézmények közül a Széchenyi István Egyetem új szereplő a rangsorban. Az intézmények közül azonban csak kettő marad állami fenntartásban - az ELTE és a BME kivételével az utóbbi bő egy évben az összes egyetem alapítványivá vált.

Magyarország egyetemeit két fő tényező gátolja abban, hogy feljebb kerüljenek a QS egyetemi világranglistáján. Először is, a rangsorolt magyar intézmények többségénél csökkenni kezdett az egyetemi kar/hallgatók aránya tekintetében elért teljesítmény. Másodszor, a magyarországi kutatás a nemzetközi versenytársakhoz képest továbbra is küszködik azzal, hogy magas szintű globális hatást fejtsen ki

- mondta Ben Sowter, a QS kutatási igazgatója, aki szerint ez a két probléma elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a "munkáltatói reputáció" terén elért javulást, még akkor is, ha a magyar egyetemek magas színvonalon képzett pályakezdőket engednek a piacra.  A rangsor összeállítói szerint egyébként a magyar helyezések javulásához több nemzetközi kutatásban és tudományos együttműködésben kéne részt venniük a hazai egyetemeknek.

Ismét a régió legjobb egyeteme a bécsi

A környező országokból az osztrák egyetemek érték el a legjobb eredményt: a bécsi egyetem a 151. helyet szerezte meg, de a rangsor készítői - a listára került nyolcból - további négy osztrák intézményt is a világ ötszáz legjobbja közé soroltak, így például a bécsi műszaki egyetemet, az innsbrucki egyetemet, a grazi műszaki egyetemet és a Linzi Johannes Kepler Egyetemet is. A cseh egyetemek is jól szerepeltek a régióban, tőlük három intézmény a legjobb ötszázban, többi hét pedig a legjobb ezerben van. Ezen felül hat szlovák, egyetem pedig tizenegy a román, kettő a szlovén és négy a horvát intézmények közül is felkerült a listára.

Az európai listát egyébként továbbra is a brit egyetemek vezetik. Az első a University of Oxford, amelyet a University of Cambridge, az Imperial College London, a svájci ETH Zurich és a UCL vezet, majd a szintén svájci Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne és a University of Edinburgh áll a QS rangsorában.

Kik a legjobbak a világon?

Az összesített lista élén - már tíz éve - a Massachusetts Institute of Technology (MIT) áll, amelyet a Stanford és a Harvard követ, de a világ tíz legjobb felsőoktatási intézménye közé került a California Institute of Technology (CalTech), az Oxford, a Cambridge, a UCL, az Imperial College London és a University of Chicago is.

Idén az első öt helyen komoly átrendeződés történt: a Harvard lecsúszott a dobogóról, és (a valah volt leggyengébb helyezést elérve) az ötödik helyen végzett. Az Oxford vette át a helyét, amelyet a Cambridge és a Stanford követ. Ázsia két csúcsegyeteme a National University of Singapore (a 11. helyen áll) és a Nanyang Technological University (12. lett).

Az Academic Ranking of World Universities (ARWU) szakterületi rangsorárába is tíz magyar egyetem került fel nemrég:

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.