Kilenc magyar egyetem került fel a legfrissebb világrangsorra, de a javításhoz ennél jóval több kell Felsőoktatás
Csik Veronika

Kilenc magyar egyetem került fel a legfrissebb világrangsorra, de a javításhoz ennél jóval több kell

Idén is Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem vezeti a magyar intézmények listáját a Quacquarelli Symonds (QS) 2022-es felsőoktatási világrangsorában. Egy újonc is van a listán.

Pár helyezést rontva az 501-510. helyről az 551-560. helyre esett vissza, de még így is a Szegedi Tudományegyetem a legjobb teljesítményű magyar felsőoktatási intézmény a QS legfrissebb, ma reggel nyilvánosságra hozott 2022-es listáján.

A QS 2004 óta minden évben elkészíti a felsőoktatási intézmények világrangsorát, amelyet hat szempont – többek között az oktatók és a hallgatók aránya, az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága, a munkaadók véleménye, a nemzetközi kapcsolatok, a külföldi hallgatók és oktatók száma – alapján állítanak össze.

A Debreceni Egyetemet a 591-600., az Eötvös Loránd Tudományegyetemet a 651-700., a Pécsi Tudományegyetemet a 651-700., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, a Budapesti Corvinus Egyetemet, a Széchenyi István Egyetemet, valamint a Gödöllői Szent István Egyetem és Miskolci Egyetemet a pedig 801-1000. helyre sorolták az idei rangsor készítő.

1. Szegedi Tudományegyetem 551-560. (tavaly 501-510.)
2. Debreceni Egyetem 591-600. (tavaly 521-530.)
3. Eötvös Loránd Tudományegyetem 651-700. (tavaly 601-650.)
4. Pécsi Tudományegyetem 651-700.
5. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 801-1000.
6. Budapesti Corvinus Egyetem 801-1000.
7. Gödöllői Szent István Egyetem 801-1000.
8. Széchenyi István Egyetem 801-1000.
9. Miskolci Egyetem 801-1000.

A magyar intézmények közül a Széchenyi István Egyetem új szereplő a rangsorban. Az intézmények közül azonban csak kettő marad állami fenntartásban - az ELTE és a BME kivételével az utóbbi bő egy évben az összes egyetem alapítványivá vált.

Magyarország egyetemeit két fő tényező gátolja abban, hogy feljebb kerüljenek a QS egyetemi világranglistáján. Először is, a rangsorolt magyar intézmények többségénél csökkenni kezdett az egyetemi kar/hallgatók aránya tekintetében elért teljesítmény. Másodszor, a magyarországi kutatás a nemzetközi versenytársakhoz képest továbbra is küszködik azzal, hogy magas szintű globális hatást fejtsen ki

- mondta Ben Sowter, a QS kutatási igazgatója, aki szerint ez a két probléma elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a "munkáltatói reputáció" terén elért javulást, még akkor is, ha a magyar egyetemek magas színvonalon képzett pályakezdőket engednek a piacra.  A rangsor összeállítói szerint egyébként a magyar helyezések javulásához több nemzetközi kutatásban és tudományos együttműködésben kéne részt venniük a hazai egyetemeknek.

Ismét a régió legjobb egyeteme a bécsi

A környező országokból az osztrák egyetemek érték el a legjobb eredményt: a bécsi egyetem a 151. helyet szerezte meg, de a rangsor készítői - a listára került nyolcból - további négy osztrák intézményt is a világ ötszáz legjobbja közé soroltak, így például a bécsi műszaki egyetemet, az innsbrucki egyetemet, a grazi műszaki egyetemet és a Linzi Johannes Kepler Egyetemet is. A cseh egyetemek is jól szerepeltek a régióban, tőlük három intézmény a legjobb ötszázban, többi hét pedig a legjobb ezerben van. Ezen felül hat szlovák, egyetem pedig tizenegy a román, kettő a szlovén és négy a horvát intézmények közül is felkerült a listára.

Az európai listát egyébként továbbra is a brit egyetemek vezetik. Az első a University of Oxford, amelyet a University of Cambridge, az Imperial College London, a svájci ETH Zurich és a UCL vezet, majd a szintén svájci Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne és a University of Edinburgh áll a QS rangsorában.

Kik a legjobbak a világon?

Az összesített lista élén - már tíz éve - a Massachusetts Institute of Technology (MIT) áll, amelyet a Stanford és a Harvard követ, de a világ tíz legjobb felsőoktatási intézménye közé került a California Institute of Technology (CalTech), az Oxford, a Cambridge, a UCL, az Imperial College London és a University of Chicago is.

Idén az első öt helyen komoly átrendeződés történt: a Harvard lecsúszott a dobogóról, és (a valah volt leggyengébb helyezést elérve) az ötödik helyen végzett. Az Oxford vette át a helyét, amelyet a Cambridge és a Stanford követ. Ázsia két csúcsegyeteme a National University of Singapore (a 11. helyen áll) és a Nanyang Technological University (12. lett).

Az Academic Ranking of World Universities (ARWU) szakterületi rangsorárába is tíz magyar egyetem került fel nemrég:

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hirdetés