Nagy a harc a kollégiumi helyekért, egyetemisták ezreinek jelentene mentőövet a Diákváros Felsőoktatás
Csik Veronika

Nagy a harc a kollégiumi helyekért, egyetemisták ezreinek jelentene mentőövet a Diákváros

Az albérletárak magasak, kollégiumi helyet pedig nehéz szerezni – évek óta küzdenek ezzel a problémával a budapesti egyetemek hallgatói. Az eredetileg tervezettnél jóval kisebb területen indulhat el 2024-ben a Diákváros építése, ahol 8500 egyetemista kaphat majd kollégiumi szobát, ez azonban önmagában még nem oldja meg a fővárosban tanulók lakhatási problémáit. A HÖOK szerint körülbelül 10 ezer új férőhelyre lenne szükség.

Arra a kérdésre, hogy mindenképp megvalósul-e a korábban tervezett 8500 férőhelyes, Diákvárosnak keresztelt kollégiumi fejlesztés, határozottan azt a választ kaptuk az innovációs minisztériumtól, hogy igen

– mondta az Eduline-nak Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke. Hozzátéve, hogy a 8500 új férőhelyben nincsenek benne a Fudan Egyetem kollégiumi helyei (a mostani információk szerint 3000 helyről van szó), azokat külön kezelik majd.

A kormány tervei úgy zsúfolnák össze a Diákváros koncepcióját, hogy annak az értelmét adó funkciói csorbulnának

– ezt már Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere mondta, amikor bejelentette, hogy júniusban indul a főváros Fudan Egyetemmel kapcsolatos konzultációja. A Diákváros tervezett helyszíne ugyanis egyre kisebbre "zsugorodik" a kormányzati tervekben. Míg az első hírek arról szóltak, hogy a kollégiumoknak, hallgatói központnak helyet adó, Ferencváros déli részén elhelyezkedő terület 16,2 hektáros lesz majd, Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere szerint ma már csak 6-7 hektárral számolnak a kormányzati tervek. Időközben ugyanis eldőlt, hogy a kínai egyetem campusa is pont itt épül majd fel, 22,2 hektáros területen.

Szombaton tüntetnek

Június 5-re, azaz szombatra tüntetést hirdetett a Hősök terére Jámbor András, a Mérce volt főszerkesztője és a Szikra Mozgalom. „Ott tartunk, hogy a Fidesz a magyar diákok lakhatását és jövőjét árusítja ki azért, hogy a kínai diktatúra elitegyetemét hozhassa az országba” – írják.

Ráadásul – írta meg a napokban a Népszava – a sportlétesítmények és kulturális intézmények nemcsak a Fudan területén kapnak majd helyet, de a magyar hallgatóknak fizetniük is kell majd ezek használatáért. A fent említett 3000, a kínai egyetemhez tartozó kollégiumi helyet is csak azok vehetik majd igénybe, akik a Fudan hallgatói – mindezt úgy, hogy a magyar diákoknak tervezett Diákváros területéből hasítana ki jókora darabot az intézmény.

10 ezer kollégiumi helyre lenne szükség

A Diákváros több ezer egyetemista lakhatási gondjait oldaná meg. A kormány 2016-ban fogadta el az országos kollégiumfejlesztési stratégiát: az eredeti tervek óvatosan "több mint nyolcezer" új férőhellyel kalkuláltak 2023-ig. Az új kollégiumok többsége Budapesten épülne fel, emellett országszerte számos épületet újítanának fel, ez majdnem 30 ezer hallgatót érintene.

A HÖOK már a projekt elindulása előtt felméréseket végzett a kollégiumi helyzetről. A hallgatói szervezet jelentéséből kiderül, hogy a felsőoktatásban több mint 54 ezer kollégiumi férőhely van, ebből körülbelül 44 ezer állami fenntartású intézmények kezelésében, ám a férőhelyek több mint 85%-a nem felel meg a jelenlegi jogszabályi minimumfeltételeknek.

Volt olyan intézmény, ahol az egyetemisták elmondása alapján a férőhelyek száma annyira alacsony, hogy egy kar hallgatói közül csak minden tizedik kaphatott kollégiumi helyet – áll a 2017-es jelentésben.

Arról, hogy jelenleg milyen a helyzet, nincsenek friss adatok – mondta Budai Marcell –, a koronavírus-járvány miatt ugyanis a kollégiumok is bezártak egy időre. Az azonban egyértelmű, hogy a Diákvárosba tervezett 8500 férőhely jóval többet is fel tudnák tölteni az intézmények a fővárosban.

10 ezer új kollégiumi férőhely rendbe tenné Budapestet – véli a HÖOK sajtófőnöke. A fejlesztési stratégia alapján felújított, megépített első néhány kollégiumot már átadták – így például Győrben felépült egy új kollégiumi szárny a Széchenyi István Egyetem hallgatóinak, de voltak fejlesztések Szarvason és Kecskeméten is. „A fővárosban is voltak felújítások, kapacitásbővítések, azt azonban nem lehet tudni, ebből mennyi volt intézményi, és mennyi központi fejlesztés” – mondta Budai Marcell.

Az viszont már most biztosnak tűnik, hogy a kormány kollégiumfejlesztési stratégiájában szereplő 2023-as határidőre a Diákváros épületei nem készülnek majd el, legalábbis Fürjes Balázs Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár nemrég úgy nyilatkozott: 2024-ig sem a Fudan-campus, sem a Diákváros építése nem indul el.

Külföldi diákok a magyarokkal szemben 

A HÖOK helyzetképe szerint a kollégiumi normatíva 2006 óta változatlan (116.500 Ft/év/hallgató), így a hallgatói érdekképviselet szerint az intézmények vagy más forrásokat kénytelenek átirányítani, vagy nem tudják megfelelő színvonalon működtetni a kollégiumokat.

A külföldi hallgatók után magasabb állami támogatás jár - igaz, a Magyarországra érkező, tandíjat fizető külföldiek általában nem kérnek kollégiumi férőhelyet. A Stipendium Hungaricum-ösztöndíjjal magyar egyetemen tanulók viszont a kollégiumokban laknak, de az ő elhelyezésük bele van kalkulálva a számokba - mondta Budai Marcell.

A kollégiumi helyeket alapvetően szociális alapon osztják ki, ám a férőhelyhiány miatt már évek óta éles a verseny. Aki kiszorul a kollégiumból, albérlet vagy magánkollégium után néz. Utóbbiak megviselhetik a családi büdzsét, hiszen a 20-22 ezer forintos kollégiumi díjjal szemben egy albérlet inkább 60-70 ezres, de sokszor akár ennél nagyobb kiadás is jelenthet.

Az albérletárak növekedése fokozta a kollégiumi férőhely iránti igényt, hiszen így lettek olyan hallgatók, akik például 2016-ban még nem akartak kollégiumba menni, mert ki tudták fizetni az albérletet, de ma már nem tudják ezt megtenni, így kollégiumba költöznének – mondta Budai Marcell. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.