Folytatódik a számháború a Fudan Egyetem és a Diákváros vitájában Felsőoktatás
Csik Veronika

Folytatódik a számháború a Fudan Egyetem és a Diákváros vitájában

A számok makacs dolgok, a fővárosba tervezett kínai egyetem kampusza és a Diákváros esetében azonban folyamatosan változnak az építésre szánt területek nagyságai.

A Népszava szerint nem stimmel a matek a kínai egyetem magyar kampusza és a Diákváros körül: a korábban 135 hektáros fejlesztési terület hirtelen 200 hektárra hízott (belevették az atlétikai csarnok, az edzőpályák, a ferencvárosi szabadidőpark, az új evezős központ és a csepeli közpark területét is) – írja az oldal.

A számok azonban a Diávárost is érintik

Az első változat szerint – amikor a Fudan Egyetem terület északi részen épült volna fel – a kollégiumoknak csak 16,2 hektár jutott, most viszont 17,6 hektár. A legújabb tervben a Diákváros szorult be az északi részre, márpedig Baranyi Krisztina, ferencvárosi polgármestere szerint ez a terület nem több, mint 6-7 hektár. Az oldal hozzáteszi, arról nem is beszélve, hogy a legeslegelső tervben nem is szerepelt egyetemépítés, a legújabb koncepcióban viszont a Fudan már 22,2 hektárt tesz ki.

Úgy tudni, a tervezett kollégiumi férőhelyek közül 8500 a forgalmas bevezető főutakhoz közeli területen épülne meg a zsugorított Diákvárosban, a kínai campus számára pedig 3000 férőhely létesülne - írja a Népszava egy friss korményzati prezentációra hivatkozva. Úgy tűnik, a Fudan kollégiumai a magyar hallgatóknak nem lesznek nyitottak, viszont azok, akik a Fudanra járnak, borsos összeget, 56 ezer forint kollégiumi díjat fizethetnek majd. Sőt úgy néz ki, a magyar hallgatók a kínai egyetemhez tartozó sportlétesítményeket és a könyvtárat külsősök csak térítési díj ellenében használhatják, miközben a Fudan diákjainak ingyenes.

Az kínai egyetem építésével kapcsolatban egyébként az utóbbi hetekben folyamatosak a politikai „csatározások”. Az Oktatói Hálózat friss közleményében például elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben a magyar egyetemek támogatása nem emelkedik és az önköltséges képzések arányát növelik, „a kormány az egész magyar felsőoktatás egy teljes évi költségvetési támogatását kétszeresen meghaladó összeget szánjon egy külföldi egyetem létrehozására”. Ezért kérik a kormányt és az Országgyűlést, hogy azonnal mondják fel a Fudan Hungary Egyetemet megalapozó stratégiai együttműködési megállapodást.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.