Módosította a felsőoktatási törvényt kedden az Országgyűlés: a változtatásnak főként a Budapesti Corvinus Egyetem átalakításában lesz szerepe.

A felsőoktatási törvény 115 igen, 50 nem, 4 tartózkodó szavazattal elfogadott módosítása lehetővé teszi, hogy az állami felsőoktatási intézmény fenntartói jogát nem állami fenntartó, de az állam által - az Országgyűlés hozzájárulásával létrehozott - alapítvány részére ruházzák át.

A fenntartóváltás megváltoztatja az átruházott fenntartói joggal érintett felsőoktatási intézmény és az intézményben foglalkoztatottak jogállását is. Tekintve, hogy a kormány által alapított alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmény kiemelt célja az oktatási tehetséggondozás, megteremtik annak lehetőségét, hogy az intézmény által nyújtott támogatás, a képzés költségeit fedező ösztöndíj a felsőoktatási felvételi eljárás során is meghirdethető legyen.

A módosítás kitér a 2019. július 1-jén magán felsőoktatási intézményként tovább működő Budapesti Corvinus Egyetemmel összefüggésben a már folyamatban lévő felvételi eljárások meghirdetésnek megfelelő lezárására, a képzések kifutó rendszerű befejezésére. A kormánnyal kötött külön megállapodás hiányában az egyetem önköltséges képzés folytatására jogosult a 2019/2020. tanév tavaszi félévétől kezdődően.

Emellett a változtatás az állami szférában már ismert kancellári, illetve a magyar viszonyok között még nem alkalmazott elnöki pozíció bevezetését is lehetővé teszi a magán felsőoktatási intézményeknél. A magán felsőoktatási intézmények szabadon választhatnak az alapító okiratban, hogy bevezetik-e az elnöki pozíciót vagy, hogy foglalkoztatnak-e kancellárt a gazdasági vezető helyett. Amennyiben kancellárt bíznak meg, hatásköreit illetően az intézmény alapító okirata lesz az irányadó. Az elnök lehetséges hatásköreinél a változtatás elsődlegesen a nem akadémiai feladatokat jelöli meg, meghatározva az elnöki hatáskörök korlátait, s azokat a hatásköröket is, amelyeket kizárólagosan a rektor jogosult gyakorolni.