Létszámleépítés lesz az ELTE BTK-n Felsőoktatás
Eduline

Létszámleépítés lesz az ELTE BTK-n

Többek között létszámleépítéssel kell megtakarítania 250 millió forintot az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarának – erről a kar dékánja beszélt.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2019-es költségvetésében van egy neuralgikus pont, amely szerint a Bölcsészettudományi és a Természettudományi Karnak a felhalmozott hiányuk miatt karonként 250 millió forint megtakarítást kell végrehajtania többek között létszámleépítéssel – mondta a Magyar Időknek Sonkoly Gábor, az ELTE BTK dékánja. A nyolckaros ELTE egészének nincsen hiánya, de a BTK és a TTK főleg alapkutatást végez, amely a világon sehol nem rentábilis - magyarázta.

Hozzátette: az oktatási államtitkársággal rendszeresen tudtak egyeztetni erről a kérdésről, egyetértenek abban, hogy meg kell tartani az ország első karának minőségi oktatói állományát. „Tehát azért, hogy ne csak a költségvetési mutató legyen az egyetlen szempont, abban maradtunk, hogy öt-hét százaléknál nem lehet több az elbocsátás. Ez az a maximális szám, amit el tudunk képzelni, mert rengeteg olyan szakunk van, ami nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában is unikum” – mondta a dékán.

A másik terület, ahol megszorításról van szó, a területátengedés. „Ez azt jelenti, hogy kiürítünk irodákat, előadótermeket, amelyet a kancellária hasznosít” – mondta, hozzátéve: a racionalizálást elfogadták, de azt is figyelembe kell venni, hogy hosszú távon növelni szeretnék a hallgatói létszámot, a tanárszakokon is.

Pénzhiány az ELTE TTK-n: lemondott a dékán

Lemondott dékáni posztjáról Surján Péter, aki eddig az Eötvös Loránd Tudományegyetem anyagi problémákkal küzdő Természettudományi Karát vezette - írja a 444.

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.