Több száz egyetemista, főiskolás és pedagógus tiltakozott a kormány oktatási tervei ellen a szakszervezetek szombati demonstrációján. A D-Daynek nevezett tüntetéssorozathoz a Hallgatói Hálózat és a két nagy pedagógus-szakszervezet is csatlakozott. Az eduline által megkérdezett egyetemisták azt mondták, azért mentek ki a Kossuth térre, mert az oktatási államtitkárság "ki akar tolni" velük.

„Én olvastam a felsőoktatási koncepciót. Az első bekezdéstől az utolsóig ostobaság” – így kommentálta a kormány felsőoktatási terveit Polgár Dóra, aki a májusban alakult Hallgatói Hálózat nevű diákszervezet nevében szólalt fel a szombati demonstráción, amelyen több mint száz civil szervezet és szakszervezet gyűlt össze, hogy a kormány tervei – elsősorban az új munka törvénykönyve és az adórendszer átalakítása ellen – tiltakozzanak.

A Hallgatói Hálózat a hét közepén jelentette be Facebook-oldalán, hogy csatlakozik a D-Day tüntetéssorozathoz, az egyetemisták a felsőoktatás átalakítása – az önköltséges képzések bevezetése, az államilag finanszírozott helyek drasztikus csökkentése és a hallgatói szerződések kötése – ellen tiltakoznak.

„Júniusban egy tüntetést és egy fórumot akartunk szervezni a Corvinuson, erre kitiltottak minket az egyetemünkről, pont arról a helyről, amit meg akartunk védeni” – mondta Polgár Dóra, aki idézett az elmúlt hetekben kiszivárgott felsőoktatási koncepció bevezetőjéből, amely a „nemzeti felsőoktatási rendszer” céljának a „nemzeti középosztály” létrehozását nevezi meg. „A nemzeti középosztály létrehozásához ezek szerint tandíj kell. Diákok ezreitől veszik el a lehetőséget, a tanulás a gazdagok kiváltsága lesz. Egy ilyen rendszernek nem akarunk a részesei lenni” – tette hozzá.

„Ki akarnak tolni velünk”

„Olyan, mintha Hoffmann Rózsa pikkelne ránk. Szerinte minden egyes egyetemista lusta, hasznavehetetlen és semmirekellő, aki csak bulizni tud, és garantáltan megbukik a vizsgákon. Ez sértő" – mondta egy elsőéves corvinusos hallgató, amikor arról kérdeztük, miért jött el a demonstrációra. A közelben álldogáló BME-sek elsősorban amiatt aggódtak, visszamenőleg nem szedik-e be az intézmények a hallgatóktól az önköltséget. „Amikor elkezdtük az egyetemet, a jelenlegi szabályokat fogadtuk el azzal, hogy jelentkeztünk és beiratkoztunk. Ennek ellenére eszünkbe jutott már, mi lesz, ha az új szabályok ránk is vonatkoznak majd. Volt már rá példa, hogy visszamenőleges hatállyal hoztak törvényeket. Egész egyszerűen ki akarnak tolni velünk” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy ha most lennének középiskolások, mit választanának, a hallgatói szerződés aláírását vagy az önköltséges képzést, a budapesti hallgatók azt válaszolták, egyiket sem. "Kimennék külföldre tanulni, sok helyen EU-s állampolgárként teljesen ingyen szerezhetek diplomát, csak jó jegyek kellenek hozzá" - magyarázta egyikőjük.

PSZ: új embertípust nevelne ki a kormány

A tüntetők rendőri felvezetéssel vonultak át a Clark Ádám térre, ahol Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke arról beszélt, a kormány köz- és felsőoktatási terveinek célja, hogy átvegye a diákok ideológiai nevelését a családoktól, és egy új embertípust hozzon létre.

„Új nemzeti alaptanterv, egyforma tankönyvek, kötelező kerettantervek, szigor és fegyelem. Ez a jövő. A pedagógusok minősítési rendszerében vizsgálják majd az etikai szabályok betartását és a megbízhatóságot, aki nem felel meg a követelményeknek, az nem dolgozhat tovább. Vagyis a hatalom dönt arról, ki taníthat, és ki nem” – mondta a szakszervezeti vezető, aki szerint a pénteken nyilvánosságra hozott közoktatási koncepciót úgy állította össze az oktatási államtitkárság, hogy a pedagógusok nem mondhatták el a véleményüket.

A tankötelezettség korhatárának 16 évre csökkentése és a szakképzés átalakítása ahhoz vezet majd, hogy a diákok használhatatlan tudással fejezik be az iskolát, „az óvoda már hároméves kortól kötelező lesz, a gyerekeket belekényszerítik az iskolapadba, akár érettek rá, akár nem, de azonnal szét is választják őket, lesz, aki gyógypedagógiai, felzárkóztató osztályokban tanul majd” – mondta. Galló Istvánné hozzátette: ha a jelenlegi tervek alapján alakítják át a közoktatást, kevesebb tanárra és kevesebb iskolára lesz szükség, ez azonban nem szolgálja a diákok érdekeit.

Szabó Fruzsina
eduline