A pedagógusképzésben tanulókat a kormány pályázati úton pedagógus-ösztöndíjjal támogatná, a harmadik és negyedik vizsgaalkalmakért azonban külön díjat szedhetnének az egyetemek és főiskolák az új felsőoktatási törvény - az MTI birtokába került - legutolsó változata alapján.
A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata az ugyanabból a tantárgyból tett harmadik és további vizsgát, előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok ismételt felvételét a térítési és juttatási szabályzata a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott kötelezettség elmulasztását vagy késedelmes teljesítését fizetési kötelezettséghez köthetné. A térítési díj megállapításának rendjét a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni, azzal a megkötéssel, hogy annak összege nem lehet magasabb, mint az önköltség fele.
A javaslat kitér arra is, hogy a külföldi állampolgárságú - magát magyar nemzetiségűnek valló, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező - személy, magyar állampolgárságára tekintet nélkül felsőfokú tanulmányainak megkezdése előtt legfeljebb két féléven keresztül magyar nyelvű előkészítő tanulmányokat folytathat. A magyar felsőoktatási intézmények részére kiírt pályázatokon részt vehetnek a határon túli magyar nyelvű képzést folytató nem magyar felsőoktatási intézmények is.
A művészeti felsőoktatási intézmény az egyetem elnevezést akkor is használhatja, ha egy képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint egy tudományterületen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére.
A tanárképzésben részt vevőket a kormány - az állami ösztöndíj mellett - pályázati eljárásban odaítélt pedagógus-ösztöndíjjal támogatja. Az ösztöndíj igénybevételének rendjét, feltételeit a kormány rendeletben állapítja meg. A pedagóguspályára jelentkezőknek a felvételi eljárás keretében meghallgatáson kell részt venniük. Azokban a felsőoktatási intézményekben, ahol általános iskolai vagy középiskolai tanárképzés legalább két szakon folyik, a képzés szakmai, tartalmi, szervezeti és tudományos feladatainak összehangolását, valamint az elméleti és gyakorlati képzés szervezését a tanárképző központ biztosítaná.
A felsőoktatási intézménynek járó képzési támogatást a számított hallgatói létszám alapján kell meghatározni. A számított hallgatói létszám meghatározásánál egy hallgatóként kell figyelembe venni a teljes idejű képzésben részt vevő hallgatót, míg a részidejű képzésben részt vevő hallgatók létszámát kettővel el kell osztani.
Rögzítik, hogy a kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert tudományegyetem, egyetem, vagy egyetemi kara - a kormány által meghatározott feltételekkel - "kutató" minősítést kaphat. A több képzési területen képzést folytató, alkalmazott kutatási területen nemzetközileg elismert főiskola pedig - a kormány által meghatározott feltételekkel - "alkalmazott kutatások főiskolája" minősítést kaphatna.
A javaslat kitér arra is, hogy a külföldi állampolgárságú - magát magyar nemzetiségűnek valló, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező - személy, magyar állampolgárságára tekintet nélkül felsőfokú tanulmányainak megkezdése előtt legfeljebb két féléven keresztül magyar nyelvű előkészítő tanulmányokat folytathat. A magyar felsőoktatási intézmények részére kiírt pályázatokon részt vehetnek a határon túli magyar nyelvű képzést folytató nem magyar felsőoktatási intézmények is.
A művészeti felsőoktatási intézmény az egyetem elnevezést akkor is használhatja, ha egy képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint egy tudományterületen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére.
A tanárképzésben részt vevőket a kormány - az állami ösztöndíj mellett - pályázati eljárásban odaítélt pedagógus-ösztöndíjjal támogatja. Az ösztöndíj igénybevételének rendjét, feltételeit a kormány rendeletben állapítja meg. A pedagóguspályára jelentkezőknek a felvételi eljárás keretében meghallgatáson kell részt venniük. Azokban a felsőoktatási intézményekben, ahol általános iskolai vagy középiskolai tanárképzés legalább két szakon folyik, a képzés szakmai, tartalmi, szervezeti és tudományos feladatainak összehangolását, valamint az elméleti és gyakorlati képzés szervezését a tanárképző központ biztosítaná.
A felsőoktatási intézménynek járó képzési támogatást a számított hallgatói létszám alapján kell meghatározni. A számított hallgatói létszám meghatározásánál egy hallgatóként kell figyelembe venni a teljes idejű képzésben részt vevő hallgatót, míg a részidejű képzésben részt vevő hallgatók létszámát kettővel el kell osztani.
Rögzítik, hogy a kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert tudományegyetem, egyetem, vagy egyetemi kara - a kormány által meghatározott feltételekkel - "kutató" minősítést kaphat. A több képzési területen képzést folytató, alkalmazott kutatási területen nemzetközileg elismert főiskola pedig - a kormány által meghatározott feltételekkel - "alkalmazott kutatások főiskolája" minősítést kaphatna.
A 116 oldalas javaslat szerint a Felsőoktatási Tervezési Testület a miniszter - a felsőoktatás fejlesztési, finanszírozási és kutatás-fejlesztési kérdéseiben - döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő szakértői testülete lenne, elemzéseket és prognózisokat készítene a munkaerőpiac felsőfokú végzettségű szakemberigényéről, javaslatot tenne az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre, és annak elosztására. A testület a Felsőoktatási és Tudományos Tanács általános jogutódja lenne, és 2012. február 1-ig kell megalakulnia. A Felsőoktatási Tervezési Testület véleményezné a felsőoktatásról szóló törvény és annak végrehajtási rendeletei, illetve a felsőoktatást szabályozó miniszteri rendeletek tervezeteit. A testület a miniszter felkérésére bármely, a felsőoktatást érintő kérdésben kialakítaná véleményét, állásfoglalását, javaslatát. |
MTI