A művészeti egyetemek is becsődölhetnek a Hoffmann-terv miatt? Felsőoktatás
Eduline

A művészeti egyetemek is becsődölhetnek a Hoffmann-terv miatt?

Művészeti egyetem vagy művészeti főiskola kategória bevezetését javasolják az oktatási államtitkárságnak az öt művészeti felsőoktatási intézmény hallgatói. Attól tartanak, hogy 2015-től – többek között – a Zeneakadémiára és a MOME-ra is integráció, főiskolává alakulás vagy megszűnés vár.

„A kormány koncepciója átmeneti időszakra főiskolai, egyetemi és tudományegyetemi kategóriákat sorol fel. Ezek alól átmenetileg kivételt képez az öt művészeti egyetem, illetve főiskola, mert más felépítésben működnek, és nem lennének képesek teljesíteni a követelményeket. Mivel a kormány a koncepcióban azt javasolja, hogy ezt a rendszert négy év múlva, tehát 2015-ben vizsgálják felül, mi úgy értelmezzük, hogy ettől kezdve már ránk is érvényes lesz a főiskolai és tudományegyetemi kategóriák egyike” – mondták az eduline által megkérdezett hallgatók.

Az öt állami fenntartású művészeti intézmény működését valóban veszélybe sodorhatják a felsőoktatási törvény koncepciójában szereplő feltételek. Az egyetem kategóriát négy év múlva megszüntetné a kormány, az intézmények vagy tudományegyetemmé, vagy főiskolává alakulhatnak – a rosszabb forgatókönyv szerint magánkézbe kerülhetnek, integrálódhatnak más intézménnyel vagy egész egyszerűen megszűnhetnek. Az egyetemek jövőjéről és a kormány felsőoktatási koncepciójáról itt olvashatsz.

A Zeneakadémia. Üresen áll, üresen marad?

Az már most egyértelmű, hogy a Magyar Táncművészeti Főiskola, a Zeneakadémia, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Magyar Képzőművészeti Egyetem soha nem tud majd megfelelni a tudományegyetemi kritériumoknak, azok közül már egy – legalább nyolc kart kell működtetni – is lehetetlenné teszi a tudományegyetemmé alakulást, ráadásul a képzési terület sajátosságai miatt a váltás értelmetlen is lenne.

A művészeti intézményeket nemcsak a felsőoktatási tervezetben leírt „működési feltételek”, hanem az államilag támogatott képzésen tanulók létszámának megvágása is veszélybe sodorja. Az egyik modellszámítás szerint (összesen négy kering a minisztériumok és a rektorok között) a jövőben kizárólag önköltséges formában lehetne tanulni intermédia-művész, fotográfia, kerámiatervezés, médiadesign, mozgókép, alkalmazott látványtervezés, színházi dramaturg, színházi rendező, televíziós műsorkészítő, tervezőgrafika, textiltervezés, ének-zene és elektronikus ábrázolás szakon.

Mivel a felsőoktatási koncepcióban az áll, hogy a „nemzeti felsőoktatás rendszerének”, vagyis az állami egyetemek és főiskolák csoportjának csak az az intézmény lehet a tagja, ahol a hallgatók legalább 51 százaléka államilag finanszírozott formában tanul, kérdés, hogy mi lesz az öt, jelenleg még állami fenntartásban működő művészeti intézménnyel.

eduline

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.