Nagy népszerűsége ellenére évről évre csökken a gazdaságtudományi oktatásra jelentkezők száma; az alapképzés után a hallgatók nem a további tanulást, hanem a munkaerőpiacot választják - írja a HVG legfrissebb számában.

Helycsere történt a legnépszerűbb szakok rangsorában: a turizmus átadta sokéves elsőségét a gazdálkodás és menedzsment szaknak a nappali tagozatos, államilag támogatott képzésre jelentkezők által választottak listáján. A képzésterület népszerűsége is töretlen, hiszen a legkurrensebb tíz szak közül öt gazdasági.

Ez a felsőoktatás nyilvánvaló sikerágazata, szakjaira sok, a középiskolában jól teljesítő diák törekszik. Úgy tűnik azonban, hogy nem elsősorban a tudásvágy, hanem a reménybeli jól fizető állások utáni kereslet hajtja őket, legalábbis az alapszak utáni mesterképzésekre jelentkezésekben már nem tükröződik ez a nagy népszerűség.

Az is igaz azonban, hogy az utóbbi évekhez képest csökkent a gazdasági szakokra jelentkezők száma. Ez összhangban van a sokéves kormányzati célkitűzéssel, amely a bölcsészet-, a társadalom- és a gazdaságtudományi területen a diákság csökkenését próbálja elérni, a műszaki és természettudományos terület felé terelve a jelentkezőket.

Az oktatási államtitkárság folyamatosan csökkentette az e területre államilag támogatott formában felvehető diákok keretszámát, a jelentkezők pedig vették a lapot, és kezdenek más szakterületek felé fordulni. A legnépszerűbb gazdasági szakokra jelentkezők száma az utóbbi két évben közel háromezer fővel csökkent

A leglátványosabban a turizmus-vendéglátás iránti érdeklődés esett vissza: az idén másfél ezerrel kevesebb diák jelentkezett erre a szakra, mint 2009-ben. Nyilván nem véletlenül, hiszen az ott végzettek találnak a legnehezebben munkát a gazdasági képzésterület diplomásai közül, s az ő várható keresetük a legalacsonyabb e körben.

Feltűnő azonban, hogy a kurrens gazdasági szakok mind a képzés üzleti területéhez tartoznak, nem pedig a nagy hagyományú és presztízsű közgazdasági képzéshez. E két terület a magyar felsőoktatásban sokáig nem különült el, a diákok alaposnak szánt közgazdasági képzést kaptak minden gazdasági szakon. A bolognai rendszer bevezetésekor azonban kettévált az üzleti és a közgazdasági oktatás tanmenete, s a hét üzleti szak mellett három közgazdaságit hoztak létre.

Az átalakítás vesztese a Corvinus Egyetem lett (az intézmény sorsáról lásd Közgazdászképzés a Corvinus Egyetemen című cikkünket), amely pedig a gazdasági képzésterület fellegvárának számított. A Közgáz főleg a közgazdasági szakokon volt erős, oda azonban kevés diák vehető fel. Üzleti képzést viszont boldog-boldogtalan indíthatott, gazdasági és menedzsment szakot például tavaly 33 intézmény, illetve kar hirdetett meg.

Nem is csak állami intézmények jutottak normatívával támogatott helyekhez, hanem kilenc magánfőiskola is. Aránylag sok intézményben indult pénzügy és számvitel vagy kereskedelem és marketing szak is. De vajon honnan van annyi jól felkészült oktató, hogy ilyen sok intézményben azonos színvonalon oktassanak? Mert a diplomák a bolognai képzés bevezetése óta ugyanannyit érnek; a gazdálkodás és menedzsment szakon szerzett diploma ugyanolyan alapvégzettséget (BA – Bachelor of Arts) ad, akár egy főiskolán, akár a Közgázon nyomják rá a pecsétet. Kérdéses viszont, hogy az oktatói kapacitás mindenhol olyan ütemben fejlődött-e, hogy megfelelő háttértudással látják el a hallgatókat.

Az üzleti képzések a felvételi adatokból nyert információk szerint Budapest-centrikusak, a felvehető diákok zömét elviszi a Közgáz, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Vidéken inkább csak az egyetemek tudják tartani velük a lépést: a pécsinek, a szegedinek és a debreceninek még szép számmal jutnak diákok, a többi vidéki intézmény nehezebb helyzetben van.

A középiskolában jól teljesítő diákok legjobbjai továbbra is a Közgáz felé veszik az irányt, ám nagyon sokan megjelennek már a budapesti főiskolákon is. A kereskedelem és marketing szakon például tavaly a Közgázra felvett diákok átlagpontszáma valamivel 460 felett volt, és a BGF-re felvetteké is meghaladta a 430-at. Ilyen teljesítménnyel más képzésterületen akár az elit szakokra is simán be lehetett kerülni.

A gazdasági felsőoktatás nyilván azért népszerű, mert a diákok úgy kalkulálnak, hogy ezeket kijárva jól fizető munkát találhatnak, ráadásul aránylag rövid idő alatt. Ezért még a kiváló középiskolai diákok sem azokat a szakokat célozzák meg, amelyek magas elméleti tudást nyújtanak, hanem a munkaerőpiacon jól konvertálható képzés elvégzésére törekednek.

Akik nem szeretnének az alapképzés után rögtön munkába állni, azok választhatják a mesterképzést. Ebben a Közgáz már előnyben van a többi intézménnyel szemben, hiszen rendelkezésére állnak a megfelelő szintű oktatók. Tavaly összesen 14 mesterszak indult, ebből a Közgáz 12 olyat hirdetett meg, ahová nappali tagozaton, állami támogatással vettek fel diákokat, ugyanakkor csak költségtérítésesként tudta elindítani az MBA-szakot (MBA – Master of Business Administration).

Egyes mesterszakokra más egyetemek, például az ELTE, a Miskolci Egyetem vagy a Műegyetem is sikerrel gyűjtöttek diákokat, sőt a BGF ezekre a képzésekre is ráhajtott, és a pénzügy, valamint a számvitel mesterszakra is tudott hallgatókat felvenni. A gazdasági képzésterületen azonban a diákok összességében nem nagyon választják a további tanulást, a mesterszakokra jelentkezők körében már messze nem a gazdasági szakok állnak a népszerűségi listák elején: a legtöbbek által választott gazdasági mesterszak is csak az ötödik helyen áll.

HVG