Nem felel meg a jogszabályoknak, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara a képzését záró vizsgához köti az ügyvédjelöltek jogi szakvizsgájára bocsátását – állapította meg az állampolgári jogok biztosa.
Szabó Máté ombudsman
A jogszabály azt írja elő, hogy a jogi szakvizsgára bocsátás feltétele a jogi végzettség, a szakvizsgát megelőző legalább hároméves joggyakorlat megszerzése és a jogi szakvizsgadíj megfizetése. A gyakorlat ideje alatt a jelölt a munkáltatója által szervezett vagy más jogi szakmai oktatásban vehet részt, amit a munkáltató, illetve a szakmai kamara kötelezővé tehet.
A kamara elnökségi határozata ezt toldja meg azzal, hogy a képzésen való részvétel és a záróvizsgák letétele a szakvizsgára bocsátás előfeltétele - áll az Országggyűlési Biztos Hivatalának közleményében.
A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a határozatot azzal magyarázta, hogy a jogszabályok erre vonatkozó rendelkezése hiányában és a területi kamarák működési önállóságából eredően valamennyi kamara saját döntésének függvénye, milyen feltételekkel szervezik meg az ügyvédjelöltek képzését. A Budapesti Ügyvédi Kamara nem terjeszkedik túl a jogszabályi felhatalmazáson – érvelt a kamara elnöke.
Szabó Máté ombudsman ezzel ellentétben arra mutatott rá, hogy a jogszabálynak nem része a szakmai oktatás záróvizsgája. Az elnökségi határozat tehát a sikeres záróvizsga követelményével olyan többletkötelezettséget ír elő, amely a jogszabály szerint nem feltétele a jogi szakvizsgára jelentkezésnek. A biztos felkérte a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét, hogy kezdeményezze az elnökségi határozat módosítását.
eduline
