2010. július-augusztus: buktatás és a "titkos tárgyalások"

A buktatás és az osztályozás visszaállítása volt Hoffmann Rózsa első, és azóta is a legkevésbé támadott döntése oktatási államtitkárként - az országgyűlés júliusban fogadta el a közoktatási törvény módosítását. Augusztusban megkezdődtek a tárgyalások Piliscsabán a felsőoktatás átalakításáról - a megbeszélésen részt vevő professzorok és oktatáspolitikusok listáját azóta sem hozták nyilvánosságra. 

2010. szeptember: tanévkezdés és egy kínos nyilatkozat

Először tartottak "nemzeti tanévnyitót" - sokan furcsállták, hogy az ünnepséget nem valamelyik oktatási intézményben, hanem Hódmezővásárhely főterén rendezték. A MSZP már a 2010/2011-es tanév első hónapjában lemondásra szólította fel Hoffmann Rózsát, aki a Kossuth Rádióban a pedagógus-szakszervezetek béremelési kérésére azt mondta, aki "ilyen költségvetési helyzetben radikális béremelést követel, az vagy ostoba, vagy bohóc". Hozzátette: nagy fájdalom a számára, hogy ezt neki kell mondania, mert mindig azt képviselte, és képviseli ma is, hogy fel kell emelni a pedagógusok bérét.

2010. október: kiszivárgott a felsőoktatási tervezet

Néhány nap alatt több mint negyvenezren csatlakoztak a "Tiltakozunk a felsőoktatási törvény egyoldalú módosítása ellen" nevű Facebook-csoporthoz, miután kiszivárgott a felsőoktatási koncepció első változatának több eleme - például a vizsgalehetőségek számának csökkentése, a hallgatói önkormányzatok szerepének megvágása és a felvételi szigorítása. 

2010. november: felsőoktatási tervezet 1.0

November elején hivatalosan is bemutatták a felsőoktatási tervezetet, amely azonnal komoly tiltakozást váltott ki. Pokorni Zoltán már november 9-én úgy nyilatkozott, hogy a koncepció nem tartalmazza a felsőoktatás megújításának alapjait - ezzel kezdetét vette a több mint féléves Hoffmann-Pokorni vita.

2010. december: közoktatási tervezet 1.0

Módosítják a tanári bértáblát, öt helyett hat tantárgyból kell majd érettségizni, és tizenhét évre csökkentik a tankötelezettség korhatárát – december elején mutatta be az új közoktatási törvény vitairatát és a pedagóguséletpálya-modellt az oktatási államtitkárság. Nagy meglepetések nem voltak, a javaslatokat - csakúgy, mint a felsőoktatási törvénytervezet esetében - emailben várta a tárca december 30-ig, a Facebookon azonnal létrejött a "Tiltakozunk a közoktatás eszetlen átalakítása ellen" csoport.

2011. január: felsőoktatási tervezet 2.0

Az új felsőoktatási törvény vitairatának január 4-én kiszivárgott munkaanyagában az áll, hogy külön jogszabály határozza majd meg a vizsgákkal kapcsolatos előírásokat, valamint a szakok képzési és kimeneti követelményeit. „A vizsgák során már a második javító vizsgaalkalommal más tanár előtt vizsgázhat, a negyedik vizsga letétele – külön kérésre – szervezett független vizsgabizottság előtt lehetséges, akár más intézményben is” – olvasható a szövegben.

2011. február: közoktatási tervezet 2.0

Sajtóhírek szerint ellentmondások feszülnek az új közoktatási törvény koncepciója és a hozzá kapcsolódó, költségvetési hatásokat bemutató minisztériumi háttérszámítások között. Míg a tervezet szerint az osztályok, csoportok létszámának csökkentése 7500 fővel növelheti a pedagóguslétszámot, addig a hozzá kapcsolódó minisztériumi anyag szerint ugyanez az intézkedés 52 ezerrel több tanár alkalmazását teszi szükségessé. Februárban még az óraszám csökkentéséről volt szó: az általános- és középiskolában dolgozó pedagógusok heti óraszámát 22-ről 21-re, az igazgatókét négyről kettőre csökkentették volna. Az oktatási államtitkárság szerint nincs ellentmondás, több különböző modellszámítást dolgoztak ki.

2011. március: a meglepő Széll Kálmán-terv

Március elsején mutatta be a kormány a Széll Kálmán-tervet, amely nagy valószínűséggel még az oktatási államtitkárnak is meglepetést okozott: a dokumentum szerint tizenöt évre viszik le a tankötelezettség felső korhatárát, drasztikusan csökkkentik az államilag finanszírozott hallgatói helyek számát, és erősítik a szakképzést. Hoffmann Rózsa pár nappal korábban még a tizenhét éves korig tartó tankötelezettség előnyeiről próbálta meggyőzni a tanári szakszervezeteket, de a Széll Kálmán-tervnek más furcsaságai is voltak: véletlenül bennemaradt a költségtérítéses képzés megszüntetésének ötlete, az angol fordításból pedig kifelejtették a közoktatásra vontakozó terveket.

Időközben Budai Gyula elszámoltatásért felelős kormánybiztos bejelentette: az összes állami felsőoktatási intézmény gazdálkodását átvizsgálja, különös tekintettel az ELTE-re és a Zeneakadémiára.

2011. április: egyházi iskolák és óraszámemelés

Hoffmann Rózsa a keresztény civil szervezetek országos fórumán azt mondta, mindenképpen erősíteni fogják az iskolai etika- és hittanoktatást, és "minden eszközt megadnak, hogy az egyházi iskolák száma gyarapodjon" - az MSZP azonnal tiltakozásba kezdett. Az április rossz hírt tartogatott a pedagógusoknak is, a közoktatási vitaanyag kiszivárgott munkaanyagában ugyanis az áll, hogy - az oktatási államtitkársággal szemben - a gazdasági tárca a tanárok kötelező óraszámát heti 28-ra emelését javasolja.

Áprilisban kínos kormányülésen vett részt Hoffmann Rózsa: sajtóhírek szerint Orbán Viktor egy áprilisi kormányülésen két órán keresztül sorolta a felsőoktatási koncepció hiányosságait, és új anyagot kért az államtitkártól.

2011. május: Hoffmann vs Pokorni

Hoffmann Rózsa május elején még francia dalt tanított a Nemzeti Erőforrás Minisztérium nyílt napjára ellátogatóknak (a Hull a pelyhes fehér hó francia, Hoffmann Rózsa-féle változatát itt hallgathatod meg), május végére azonban elege lett Pokorni Zoltán kritikáiból, és etikai eljárást kezdeményezett a fideszes oktatáspolitikus ellen, aki az újságíróknak úgy nyilatkozott, sem oktatási miniszter, sem államtitkár nem akar lenni, egyszerűen van véleménye a köz- és felsőoktatási koncepcióról. A Fidesz bizottsága június elején végül nem állapított etikai vétséget, Pokorni Zoltán pedig azt mondta, van elég munkája az oktatás területén, ezért nem foglalkozik az őt "meghurcoló eljárásokkal".

Május elején adott hírt az Origo arról a kormányzati tervről, amely alapján a huszonkilenc állami felsőoktatási intézmény közül többet megszüntetnének és összevonnának, mindössze tizenhat egyetem és főiskola maradna meg - a bezárásra ítélt intézmények között van a Corvinus, az Óbudai Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Kaposvári Egyetem is. Az oktatási államtitkár megbeszélésre hívta az egyetemek és főiskolák rektorait, és úgy nyilatkozott, hogy nincs tervben az egyetemek bezárása, de "nem tartható, hogy ugyanazon a szakon az országban húsz-harminc helyen folyik képzés".

Hosszas üzengetés után májusban - alighanem a beharangozott pedagógustüntetés hírére - mégis tárgyalt a tanári szakszervezetekkel az oktatási államtitkár, megállapodás azonban végül semmiről nem született. A PSZ elnöke az eduline-nak úgy nyilatkozott, hivatalos egyeztetés és nyilvánosságra hozott dokumentumok híján bizonytalanságban élnek, a közoktatási törvény mellett a munka törvénykönyvének módosítása is hatással lesz a munkájukra. "A közoktatási koncepció harmadik változatát nem kapjuk meg az államtitkárságtól, hiába érveltünk emellett. Szakmai válaszokat pedig csak írásos előterjesztésre lehet adni" - mondta.

2011. június: tüntetés, tiltakozás, lemondás

Több ezer pedagógus demonstrált az oktatási államtitkárság Szalay utcai épülete előtt pedagógusnapon, a szakszervezetek a tízszázalékos béremelés mellett azt követelik, hogy az oktatási intézmények fenntartásáról, finanszírozásáról ne a kormányhivatalok, hanem a fenntartók döntsenek, így a munkáltatói jogkörökről, a pedagógusok munkaidejéről, a kötelező óraszámról, a bérezésükről és a juttatásaikról se nélkülük határozzanak. Elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a kormány csökkenteni akarja a tankötelezettség idejét, illetve a felsőoktatási hallgatók számát, és kivennék a szakmunkásképzést a közoktatásból. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint szeptemberben akár többnapos sztrájkot is tarthatnak.

Június közepére a Hallgatói Hálózat szervezett tiltakozást és éjszakai vitafórumot a felsőoktatás átalakítása ellen: az egyetemisták szerint az intézmények bezárása és összevonása, az államilag finanszírozott hallgatói helyek számának csökkentése és az egyeztetés hiánya a kormány felsőoktatási terveinek leggyengébb pontja. A Fővám téri tüntetésen a szervezők közül többen végig transzparenst tartottak a kezükben, a táblákon olyan feliratok voltak, mint a „tanulás nem luxus”, „velünk beszéljenek, ne rólunk”, "nem csak egy Neptun-kód vagyok", „a demokrácia veled kezdődik”. A Hallgatói Hálózat rendezvényét eredetileg a Corvinus Egyetem főépületében rendezték volna meg, Mészáros Tamás rektor azonban "túlpolitizáltságra" és anyagi okokra hivatkozva lefújta az előadásokat.

Június második felében megint Hoffmann Rózsára figyelt a parlament és a sajtó. A Népszabadság értesülései szerint háromoldalas levelet küldött Orbán Viktornak, amelyben felsorolta sérelmeit, és felajánlotta lemondását - kormánypárti politikusok szerint a levél elolvasása után a miniszterelnök "elsőre csak vállat vont". Szijjártó Péter június 20-án úgy nyilatkozott, "az oktatási államtitkárt Hoffmann Rózsának hívják, és így fog ez maradni még hosszú időn keresztül", Lázár János, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője pedig egyenesen a kormány legmegbecsültebb tagjának nevezte az államtitkárt. Az MSZP és az LMP felszólította a kormányfőt, hogy fogadja el a lemondást, Osztolykán Ágnes (LMP) szerint "logikus lépés volt, hogy felajánlotta lemondását. Amit tett, azzal ártott. Amit elmulasztott, azzal is".

eduline