Százötven-kétszáz egyetemista tüntetett csütörtök este a Fővám téren, a Hallgatói Hálózat rendezvényén a kormány felsőoktatási tervei és a Budapesti Corvinus Egyetem vezetőségének szerdai döntése ellen tiltakoztak a hallgatók. Az Éjszaka a felsőoktatásért elnevezésű vitafórumot eredetileg a Corvinus aulájában szervezték volna meg, Mészáros Tamás rektor azonban "túlpolitizáltságra" hivatkozva lefújta az előadásokat.

Az egyeztetések hiánya, az államilag finanszírozott helyek számának csökkentése és az egyetembezárások – a csütörtök esti hallgatói tüntetés résztvevői szerint ezek a kormány felsőoktatási terveinek leggyengébb pontjai. A Hallgatói Hálózat rendezvényére összesen százötven-kétszáz egyetemista ment el: volt, aki a közszolgálati egyetem létrehozását kifogásolta az eduline tudósítójának, mások az oktatási államtitkárság egész eddigi munkáját értékelték "elégtelenre", többen pedig elsősorban a Corvinus rektorának szerdai döntése miatt vettek részt a demonstráción.

„Ma érettségiztem, mégis itt vagyok” – mondta a tüntetőknek Gábor Sára, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának végzőse, aki szerint „zavar van, és káosz”, az összes középiskolás megijedt a kormány felsőoktatási terveitől, „nem tudják, vajon megszűnik-e az az egyetem, ahova jelentkeztek, meglesz-e még az a szak, amit kiválasztottak”. Hozzátette, nem „felsőoktatási tervgazdálkodásra”, hanem párbeszédre lenne szükség, mert „az elitgimnáziumokba járók, mint én is, nagy valószínűséggel továbbra is bejutnak majd az egyetemekre, de nem tudom, mi lesz a többiekkel”. Egy másik felszólaló szerint Mészáros Tamás rektor azért tiltotta ki a Fővám téri épületből a Hallgatói Hálózat rendezvényét, mert félt, hogy kivívja a kormány haragját. „Az egyetem vezetősége jobban bízik a hátsószobás egyeztetésekben és a lobbiban, és még a saját hallgatóiktól is megijedtek” – mondta.

A szervezők közül többen végig transzparenst tartottak a kezükben, a táblákon olyan feliratok voltak, mint a „tanulás nem luxus”, „velünk beszéljenek, ne rólunk”, "nem csak egy Neptun-kód vagyok", „a demokrácia veled kezdődik”. A demonstráció egyik résztvevője porondmesternek öltözött, és „munkanélküli porondmester társulatot keres” transzparenst fogott, míg a Hallgatói Hálózat tagjai „ezt a forradalmat kitilthatod az egyetemről, de az üzenőfalad tele lesz vele” feliratú lapokat osztottak a tüntetésre érkező egyetemistáknak. A Váci utca Fővám téri végénél gyülekező hallgatók között több német turista is ácsorgott. Kérdésünkre, hogy szerintük mi zajlik itt, azt válaszolták, hogy fogalmuk sincs, de az egész városban „furcsábbnál furcsább emberekkel” találkoznak.

"Egy cél van, a spórolás"

„Hoffmann Rózsa munkája minősíthetetlen, de most a rektor is kiverte nálam a biztosítékot” – mondta egy harmadéves corvinusos hallgató, amikor arról kérdeztük, hogy a kormány felsőoktatási tervei vagy inkább a Corvinus rektorának szerdai döntése ellen jött tiltakozni. A közelben álldogáló ELTE-s végzősök szerint az oktatási államtitkárság koncepciói „légből kapottak”, semmilyen háttérszámítás és kutatás nincs mögöttük, „egy cél van, a spórolás”, ezért épp itt az ideje, hogy megmutassák, mi nem tetszik nekik. Az eduline-nak egy volt bölcsészkaros hallgató azt mondta, valójában a gimnazistáknak kellene tiltakozniuk, „az egyetembezárások és az államilag finanszírozott létszám csökkentése minket igazából már nem érint”. Volt, aki az 1968-as diáklázadást emlegette, egy férfi pedig – sikertelenül – arra biztatta a szervezőket, hogy próbáljanak bejutni a Corvinus Egyetem lezárt főépületébe.

A vitafórumot a tüntetés után végül a Múzeum utcai Kossuth Klubban tartották meg – Radó Péter oktatáskutató és Tamás Gáspár Miklós filozófus mellett több ELTE-s, BME-s és corvinusos oktató is beszélt a felsőoktatásról. „Az oktatási államtitkárság tökéletesen elszigetelődött a kormánytól, a politikától és az összes érdekcsoporttól. Semmilyen koherens felsőoktatási stratégia nincs, folyamatosan rögtönöznek, ráadásul a döntéseket nem Hoffmann Rózsa, hanem a kormány pénzügyesei hozzák” – mondta Radó Péter, aki szerint az államtitkárság „mítoszokra és közhiedelmekre” építette a novemberben bemutatott, és azóta többször átdolgozott felsőoktatási koncepciót. „Nincs diplomás túlképzés, nem szabad csökkenteni a diplomások számát, a magyar felsőoktatás viszonylag jól illeszkedik a piaci igényekhez. Persze a kormánynak van egy komoly kommunikáció előnye: ezeket a tévhiteket rengeteg ember igaznak gondolja. Nem izélgetni kellene a felsőoktatást, hanem működni hagyni” – tette hozzá.

Később vita alakult ki a tandíjról, a hallgatói önkormányzatokról és az egyetemisták felkészültségéről. „Szégyenteljes az a létszám, ami ma a Corvinus előtt volt. Az, hogy csak ennyien jöttek el, azt mutatja, hogy a hallgatók mennyire érdektelenek” – mondta Bodó Balázs, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója. Hozzátette: úgy tűnik, sem a tanárok, sem a diákok nem akarnak változtatni a felsőoktatáson, pedig sok minden rosszul működik, „nem tudunk nem megbuktatni mesterszakosokat, mert egy részük funkcionális analfabéta”. Tamás Gáspár Miklós szerint nem érdemes azon vitázni, miért nem hallatják a hangjukat a diákok, „azért érdektelenek, mert egy halott rendszerben nem lehet aktív maradni”.

Mi az a Hallgatói Hálózat? "Május elején kiszivárogtak tervek a felsőoktatás átalakításáról. Bár még nincsenek konkrétumok, azt tudjuk, hogy több tízmilliárd forintot fognak kivonni, intézményeket vonnak össze és szüntetnek meg, a keretszámokat jelentősen csökkentik. A tervek az érintettek bevonása nélkül, pusztán költségvetési szempontokat figyelembe véve születettek. A szakmai egyeztetések önmagukban nem vezetnek eredményre, ahhoz, hogy valóban meghallgassanak bennünket, először politikai akciókra van szükség. Ehhez pedig minél több aktív egyetemista kell, hogy amikor kijön a törvény tudjunk cselekedni és hallatni a hangunkat" - áll a Hallgatói Hálózat bemutatkozásában. A csoport öt pontban foglalta össze a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos álláspontját. Nem tartják elfogadhatónak a "döntéshozatal módját, mert átláthatatlan és antidemokratikus", valamint a "kizárólag gazdasági racionalizáció alapján, politikai szempontok szerinti pénzkivonást", többek között azt szeretnék elérni, hogy az oktatási államtitkárság az új felsőoktatási törvényt a hallgatók és az oktatók bevonásával készítse el. "Ez a mozgósítás egy hosszútávú, hatékony hallgatói érdekképviselet kialakításának az első lépése. Úgy érezzük, hogy a nyomásgyakorlás hagyományos eszközei hatástalanok, fontos az összegyetemi összefogás, mert ez a reform mindannyiunkat érinteni fog" - írják.

Szabó Fruzsina
eduline