Egyre többen vitatják a diploma értékét itthon és Európa más országaiban - nincs ez másképp az Egyesült Államokban sem. Pedig az amerikai adatok azt mutatják, hogy a diplomások sokkal jobban állják a sarat gazdasági válság idején, mint az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők.
Az 1980-as és 1990-es években még szinte senki nem kérdőjelezte meg az egyetemi diploma értékét. Igaz, a szkeptikusok időnként megjegyezték, hogy sem Bill Gates, sem Steve Jobs nem járt egyetemre, a szülők pedig panaszkodtak a tandíj miatt. Ennek ellenére bekerülni az egyetemre annyit jelentett, mint jegyet váltani egy jó munkára és a karrierre – írja Chris Farrel a Business Weekben.
A kétkedők tábora manapság jóval nagyobb: rengetegen vannak azon az állásponton, hogy a diploma megszerzése valójában puszta pénzkidobás. Az Egyesült Államokban a tandíjak az infláció miatt az elmúlt harminc évben három és félszeresükre nőttek az állami, és háromszorosukra a magánegyetemeken – derül ki a College Board non-profit oktatási szervezet adataiból. Az egyetemi tanulmányok megszakítása ellenére is nagy karriert befutók listáján pedig olyan elismert személyek szerepelnek, mint Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója vagy Jack Dorsey, a Twitter társalapítója. Tíz dúsgazdag híresség, akinek még érettségije sincs. Összefoglalónkat itt olvashatod.
Mennyit ér a diploma 2011-ben?
Fotó: sxc.hu Még ezeknél a tényeknél is aggasztóbb az az egyre szélesebb körben hangoztatott vélemény, mely szerint a modern információs technológia korában az egyetemi végzettséggel rendelkező munkavállalók alkalmazása költséges anakronizmus. William D. Cohan, a New York Times publicistája fanyarul teszi fel a kérdést az egyetemi és főiskolai felvételik előtt álló gimnazistákkal kapcsolatban: „Nem pirruszi győzelem lesz-e, ha végül bekerülnek?”.
A statisztikai adatok alapján úgy tűnik, hogy a válasz: nem. A recesszió és a lassú felépülés legfőbb üzenete éppen az, hogy a felsőfokú képzettség – legyen szó akár egy főiskolai bizonyítványról, akár egy mesterdiplomáról – értékesebb, mint valaha. Míg az Egyesült Államokban 1973-ban az állások 28 százalékához volt szükség felsőfokú végzettségre, 2008-ban már 59 százalékuknál volt minimum elvárás a diploma – a Georgetown University kutatói szerint egy évtizeden belül ez az arány akár a 63 százalékot is elérheti. Mennyi fizetésre számíthatnak itthon a BA- és a BSc-diplomások? A témáról bővebben itt olvashatsz.
Az elmúlt évtized valóban nehéz volt az egyetemi végzettséggel rendelkező munkavállalók számára: a fiatal diplomások reálkeresete stagnált, és mivel a válság 2007-ben kezdődött, a munkaerőpiac nem fogadta tárt karokkal az egyetemről frissen kikerülőket. Ráadásul a gazdasági szakemberek szerint a most munkába állóknak 15 évet kell várniuk, mire a fizetéseket lefelé húzó tendencia emelkedőbe vált.
A diplomások azonban még is így jobb helyzetben vannak, mint azok, akik nem folytattak egyetemi vagy főiskolai tanulmányokat. Az Egyesült Államokban 2008-ban alapképzéses végzettséggel főmunkaidőben átlagosan 55 700 dollárt lehetett keresni, főiskolai diplomával pedig 42 ezret. Ez jelentősen több, mint a középiskolai végzettséggel rendelkezők 33 800 dolláros, vagy a csupán általános iskolát végzettek 24 300 dolláros átlagkeresete.
A munkanélküliségi mutatók is magasak: az amerikai munkaügyi statisztikai hivatal adatai szerint a 25 évnél idősebb diplomások 4,3 százalékának nincs munkája. A gimnáziumi végzettséggel rendelkezőknek viszont 9,5, a csak általános iskolát végzetteknek pedig 13,9 százaléka nem dolgozik. „Az igazi veszteséget az alacsony képzettséget igénylő munkahelyek megszűnése jelenti” – mondja Stephen Rose, a Georgetown University kutatója.
Diplomaosztó itthon: válság idején is jobban jár az, akinek van diplomája
Ha közelebbről vizsgáljuk a munkanélküliség adatait, a felsőfokú végzettség további előnyei tűnnek fel. Egyes szakmák nem igényelnek magas képzettséget, mégis jól fizetnek, Amerikában ilyen például a vízvezeték-szerelés, míg más pozíciókhoz diploma kell, mégsem lehet velük jól keresni. Ha a dolgozói fizetések skáláját ötödökre osztjuk, látható, hogy a felső kétötöd, tehát a két legjobban kereső csoport 25 százalékban középfokú végzettségűekből áll, a diplomások 20 százaléka pedig az alsó kétötödhöz tartozik. De 2007 és 2009 között a munkanélküliségi ráta gyorsabban emelkedett az alacsony végzettséggel jól keresők, mint a diplomával alacsony fizetésért dolgozók körében – derül ki a Federal Reserve Bank of Minneapolis adataiból.
„Hogy mit fogadjanak meg azok a fiatalok, akik recesszió idején latolgatják a munkalehetőségeket? Azt, hogy ha meg akarod tartani az állásodat a következő válság során, jobban jársz a magasabb képzettséggel, mint a jó fizetéssel” – összegzik a felmérés eredményeit a bank munkatársai.
Nemcsak a munkaerőpiaci helyzetük lesz stabilabb, hanem magasabb fizetésre is számíthatnak azok, akik felsőfokú végzettséget szereznek. A fizetesek.hu honlap internetes bérfelméréséből kiderül, hogy mennyit lehet ma keresni Magyarországon diplomával és diploma nélkül. Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Online már elindult az ügyintézés, személyesen azonban csak április második hetében lesz. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az első osztályba készülő általános iskolások beiratkozásáról.
