Az egyiptomi forrongások, az új-zélandi földrengés és a múlt heti japán katasztrófa komoly kihívás elé állította az amerikai egyetemeket. Hallgatók százait kellett kimenekíteniük a politikailag instabil vagy természeti katasztrófa sújtotta országokból.

Az elmúlt hetek politikai eseményei és természeti katasztrófái során nemcsak az amerikai diákok, hanem koordinátoraik is megtapasztalták a nemzetközi ösztöndíjprogramok árnyoldalát: a hallgatók kimenekítésének megszervezése mellett a kétségbeesett szülők telefonhívásaira is reagálniuk kellett. Az intézményeknek felül kell vizsgálniuk diákcsereprogramjaikat, sok egyetemen külön szakember foglalkozik a valamilyen szempontból "veszélyesnek" számító országokkal.

„1997 óta dolgozom ezen a területen, de még nem láttam hasonlót, hogy egymás után ennyire gyorsan következzenek be ilyen események” – mondta Richard Gaulton, a Cornell egyetem ösztöndíjkoordinációs irodájának igazgatója a New York Timesnak. Az intézményben, amelynek évente 500 hallgatója tanul 40 országban, egy bizottság gondoskodik a külügyminisztérium utazási figyelmeztetése alá vont országokban zajló programok vizsgálatáról. Az iskola szerződést kötött egy biztonsági céggel is, amely naponta kétszer hírlevélben számol be az esetleges összecsapásokról és zavargásokról, valamint segít megszervezni a hallgatók kimenekítését.

Az adminisztrátorok szerint a gyorsan változó nemzetközi események nyomon követése elengedhetetlen ahhoz, hogy ilyen helyzetekben jó döntéseket hozzanak. A Bringhamton egyetem munkatársai épp ezért folyamatosan figyelik a marokkói politika alakulását, hogy zavargások esetén azonnal tudjanak segíteni öt diákjuknak, akik az Al Akhawayn egyetemen tanulnak. „Az a célunk, hogy minél több forrásból jussunk információhoz” – mondja  Katharine C. Krebs, az intézmény nemzetközi ügyekért felelős igazgatóhelyettese, aki szoros kapcsolatot tart fent az egyetemmel, a marokkói követség munkatársaival és a hallgatókkal. Az egyetem már megtett néhány óvintézkedést: szóltak a hallgatóknak, hogy kerüljék el az utazási figyelmeztetés alá vont országokat, és hogy jelentsék be utazási terveiket. Az intézmény a mexikói eseményeket is nyomon követi, idén tavasszal ugyanis csereprogramot indítanak Monterreyben, ahol tavaly két mexikói egyetemista életét vesztette a katonák és a drogkereskedők közt kialakult tűzpárbajban.

Januárban a bostoni egyetem állította le húsz éve tartó nigeri csereprogramját, miután értesültek arról, hogy az országban két francia diákot elraboltak és megöltek. Ugyancsak januárban, amikor az amerikai külügyminisztérium bejelentette az utazási korlátozást, a Michigan egyetem egy napon belül utasította Egyiptomban tanuló kilenc diákját, hogy azonnal térjenek haza. Amerikai diákok százai hagyták el Egyiptomot a zavargások miatt. Az utcai erőszak, a kijárási tilalmak és a légi forgalmat lassító utazási figyelmeztetés nagy kihívást jelentett a mentőakciókat szervező egyetemeknek. Erről itt olvashatsz bővebben.

A figyelem középpontjába most Japán került. A Princeton azt tanácsolta hallgatóinak, hogy költözzenek Tokió közelébe, a Temple egyetem amerikai diákjai közül pedig százan már elhagyták az országot – az intézmény további kétszáz tanulónak segít megszervezni a hazautazást. A magyar diákok közül sokan döntöttek úgy, hogy nem hagyják el a földrengés és cunami sújtotta országot. A Japánban tartózkodó hallgatókról itt olvashatsz bővebben.

Mivel a japán tanév rendje más, mint az amerikaié, a diákok nehéz választás elé kerülnek: ha elhagyják az országot, otthon már nem tudnak beiratkozni erre a félévre, így kénytelenek halasztani egy szemesztert. Celia Yu, a Hamilton főiskola egyik diákjának japán csereprogramja március végén kezdődik, de szülei és barátai próbálják lebeszélni az útról.  „Az egyetlen gond a sugárzás, és hogy a szél merre fogja fújni” – mondja a tanuló. Ugyanakkor nem akar kiszállni a programból, hogy ne maradjon le az évfolyamtól. „Nem hiszem, hogy engednék, hogy odamenjünk, ha veszély leselkedne ránk” – érvel az utazás mellett.

A nemzetközi egyetemi programok az elmúlt húsz év alatt nagyon népszerűvé váltak: a nyolcvanas évek végén évente 62 ezer amerikai diák tanult külföldön, ma már több mint negyedmillió. Allan E. Goodman, a nemzetközi oktatási intézet elnöke szerint az elmúlt hónapok eseményei ellenére nem fog jelentősen csökkenni a jelentkezők száma.

eduline