San Francisco legújabb egyetemén nincsenek fizetett tanárok, érdemjegyek, hivatalos tananyag, akkreditált kurzusok, és ami a legfontosabb: nincs tandíj.

„A tudás megosztásához nincs szükség falakra és padokra” – mondta Alan Kaufman költő, az iskola ötletgazdája a New York Times-nak. A helyi művészeti akadémia volt tanára és Matt Gonzalez, az amerikai Zöld Párt elnökhelyettese decemberben kezdték el kidolgozni az alternatív oktatási intézmény koncepcióját, és február 5-én több száz diák részvételével tartották az első órákat egy Mission kerületi raktárépület alagsorában.   

Bár az alapítók „forradalmi újításról” beszélnek, Amerikában komoly tradíciója van az ingyenes egyetemeknek. A hatvanas évek polgárjogi mozgalmai során több "szabadságiskolát" alapítottak a déli államokban, az ingyenes felsőoktatás koncepciója most az egyetemi tandíjak növekedése miatt éledt újjá.

A nyolcvanas évek óta az egyetemi tandíjak ugyanis 400 százalékkal nőttek, a hallgatók többsége 17 ezer dollár adósságot halmoz fel tanulmányai során, az egyetemisták tartozása országos szinten eléri az egytrillió dollárt - derül ki a projectonstudentdebt.org nonprofit kutatószervezet adataiból. „Az ingyenes egyetem egyfajta válaszreakció az oktatás elüzletiesedésére” – mondja Robert Cohen, a New York-i Egyetem oktatástörténeti tanára.

A kérdés csak az, hogy a tanárok meddig tudják vállalni, hogy önkéntesként tanítsanak az egyetemen. „A teljesen ingyenes oktatást nyújtó intézmények egyike sem maradt fent sokáig, hiszen az ott dolgozóknak valamiből élniük kell” – mondja John Hurst, a Berkeley nyugalmazott professzora.

Az iskola diákjai és tanárai egyelőre optimisták. A februári órák után március 6-án hét öthetes kurzus veszi kezdetét, és júniusra újabb előadásokat terveznek. Az intézmény 50 főből álló döntéshozó szerve a jövőben a jogi és a művészeti kar mellett hét további kart szeretne létrehozni, ezek élén az egyenjogúság jegyében egy női és egy férfi dékán áll majd.

Cohen reményei szerint kezdeményezésük másokat is inspirálni fog hasonló iskolák létrehozására. „Ha egyszer bebizonyosodik, hogy van igény az ilyen kurzusokra, mások is kedvet kaphatnak egy hasonló intézmény megalapításához. Az ügyvédek vállalnak jószolgálati munkákat, miért ne vállalhatnának az egyetemek is?”

Néhányan egészen meglepő megoldással csökkentik a fizetendő tandíjat: a Berkeley hallgatói közül többen házasságot kötnek kaliforniai lakosokkal, hogy megússzák az államon kívülről érkező tanulóknak felszámított 22 ezer dolláros felárat. A rendhagyó tandíjfizetési stratégiáról itt olvashatsz bővebben.

eduline