Milyen tanári diplomával lehet a legkönnyebben állást találni? Felsőoktatás
Eduline

Milyen tanári diplomával lehet a legkönnyebben állást találni?

Sokkal könnyebben találnak munkát a fizika-, kémia- és biológiatanárok, mint magyart vagy történelmet tanító kollégáik. A szakmában régóta kongatják a vészharangot, hogy ha tovább csökken a tanári képesítést szerző hallgatók száma, előbb-utóbb elfogynak a természettudományos tárgyakat oktató pedagógusok.

„Régebben nem választhattak iskolát a fizikatanárok, ma már azt is eldönthetik, hogy melyik városban akarnak dolgozni” – mondja Kopasz Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Fizikus Tanszékcsoportjának munkatársa. Szegeden idén hárman végeznek fizikatanári mesterképzésen, és pont ennyien vonulnak nyugdíjba az egyik helyi iskolából. Vagyis ha még egy pedagógus felhagyna a fizikatanítással, az egyetem már a város általános- és középiskoláit sem tudná ellátni megfelelő számú tanárral.

Pécsen is hasonló a helyzet. Korpa Csaba, a Pécsi Tudományegyetem Elméleti Fizika Tanszékének vezetője szerint az agglomerációs települések középiskoláiban már most hiány van fizikatanárokból, valószínűleg ezért jelentkeznek egyre többen a két féléves levelező tanárképzésre. Ezen a szakon azok tanulhatnak, akik korábban legalább egy ötvenkredites fizikai részképzésen részt vettek valamelyik egyetemen vagy főiskolán.  A mindössze két szemeszterre redukált pedagógusoktatás és a vonzó elhelyezkedési esélyek miatt idén háromszor annyian szerzik meg így a fizikatanári képesítést, mint mesterképzésen.

Aránytalan a frissen végzettek és a nyugdíjba vonulók száma

A jelenlegi helyzet egyik oka a fizika-, kémia- és biológiatanári képesítést szerzők számának rohamos csökkenése. „Évente minimum húsz-huszonöt frissdiplomás fizikatanárra lenne szükség. Ehhez képest idén nagyjából tízen szereznek ilyen diplomát az egész országban” – mondja Kiss Gyula, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat oktatási szakcsoportjának elnöke. Ugyanígy áll a helyzet a másik két tárgy tanári mesterszakjain is: a legtöbb egyetemen még a tízet sem éri el az egy évfolyamon tanulók száma. A természettudományi tárgyak tanárképzéseire jelentkezők kritikusan alacsony számáról itt olvashatsz bővebben.  

A másik ok - Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint - a pedagógustársadalom elöregedése. A tanárok átlagéletkora már most magasabb, mint ötven év, ami azt jelenti, hogy 70 százalékuk tíz-tizenöt éven belül nyugdíjba megy. Csak tavaly százhatvan fizikatanár fejezte be a pályafutását.

Alulképzett tanárok oktatják majd a gyerekeket?

Az iskolák dolga már így is nehéz. Tamaskáné Fekete Erika, a budapesti Hugonnai Vilma Általános Iskola igazgatója azt mondja, rengetegen jelentkeztek az intézményben meghirdetett történelemtanári állásra, míg a kémia-fizikatanári poszt betöltésére jóval kevesebben – közülük páran csak az egyik tárgyból szereztek képesítést. Végül találtak kétszakos pedagógust, a szakma viszont attól tart, hogy nem mindegyik oktatási intézmény lesz majd ilyen szerencsés. A legrosszabb forgatókönyv szerint a jövőben nem megfelelő végzettségű pedagógusok fogják oktatni a természettudományi tárgyakat. Mennyit keres egy általános iskolai, egy középiskolai és egy egyetemi tanár? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A középiskolai tanárok utánpótlására nyújt lehetőséget a pécsi egyetem gyakorlata. Hasonló, a főiskolai tanulmányokat követő kétszemeszteres tanári kiegészítő képzés már az ELTE-n is van. Homonnay Zoltán, az egyetem természettudományi karának oktatási dékánhelyettese szerint a főiskolákról érkezők felkészültsége hagy kívánnivalót maga után, de jobb megoldás híján a jövőben ők fognak fizikát tanítani a középiskolákban. „Attól tartok, hogy rá fogunk fanyalodni ezekre a tanárokra” – mondja. Kopasz Katalin szerint arra is van példa, hogy a szorult helyzetben lévő iskolák tanári végzettséggel nem rendelkező alapdiplomásokat is felvesznek, azzal a feltétellel, hogy a munkával párhuzamosan elvégzik a mesterképzést is.     

B.B.
eduline

„A tananyag is jobban megmarad, ha valamilyen élményt vagy emléket tudnak hozzá kötni” Közoktatás Székács Linda

„A tananyag is jobban megmarad, ha valamilyen élményt vagy emléket tudnak hozzá kötni”

Bóják között szlalomozó, alagutakon átbújó macskák. Így is lehet irodalmat tanulni vagy épp kötelező olvasmányokból számot adni a Terápiás és Segítő Macskákért Alapítvány rendhagyó irodalomóráján. A tanulás így nem csak szórakoztató, de észrevétlen is lehet, és olyan gyerekek is bevonódnak az órákba, akik általában vagy nem szólalnak meg, vagy a zavaró viselkedésükről ismertek.