A költségvetési egyensúlyteremtés időszakában is szükséges a humán erőforrás fejlesztésére szánt ráfordítások szinten tartása nemzeti és európai uniós szinten egyaránt - tette hozzá. Mint Hoffmann Rózsa az ülés utáni sajtótájékoztatón elmondta, a brüsszeli miniszteri tanácskozás középpontjában az állt, milyen szerepet játszik az oktatás és képzés a 2020-ig kitűzött európai uniós fejlesztési célok elérésében. A megbeszélésen a gazdasági koordináció új lépcsőjét jelentő, első "európai félév" jegyében megerősítették az oktatási és képzési területnek az állam- és kormányfők által megszavazott kiemelt szerepet - szögezte le. 

Az ágazat legfőbb üzenetei között a soros elnök megemlítette azt is, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani az egész életen át tartó tanulás politikájára, elő kell mozdítani a készségfejlesztést, és vonzóbbá kell tenni a szakképzést. A tagországok álláspontját összefoglalva kifejtette: hangsúlyt kell fektetni a mobilitás támogatására is, továbbá fontos, hogy az oktatás és a munka világa közötti átmenet zökkenőmentes legyen. Kiemelt jelentőségű a hátrányos helyzetű csoportok esetében korai beavatkozást lehetővé tévő, célzott támogatási politika, és megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a tanárok képzésére is. 
   
A sajtótájékoztatón az Európai Bizottságot képviselő Andrulla Vasziliu oktatási biztos elmondta, hogy az előzetesen ismertté vált tagországi célok alapján úgy tűnik, a jelenlegi vállalások nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy uniós szinten teljesíteni lehessen az EU 2020-ban szereplő célkitűzéseket, azaz az iskolát idő előtt elhagyók arányának 10 százalék alatt tartását és a diplomások arányának 40 százalékra növelését. Nem említett országokat, azt viszont jelezte, hogy a magyar célok kellően ambiciózusak, és megfelelnek az uniós elvárásoknak.
   
Hoffmann Rózsa ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a kormányok még csak most készítik végleges reformprogramjaikat, miközben a tagországok kivétel nélkül elkötelezték magukat az uniós célkitűzések teljesítése mellett.      

 MTI