Minden második egyetemi hallgató a szülőktől és rokonoktól kapott zsebpénzből él, hetven százalékuknak havonta kevesebb mint ötszáz lejjel, vagyis 30-35 ezer forintnak megfelelő összeggel kell gazdálkodnia – derült ki a Romániai Egyetemisták Országos Szövetségének (ANOSR) felméréséből.
Minden ötödik egyetemista a tanulás mellett dolgozik, a hallgatók több mint hét százaléka azonban kizárólag az ösztöndíjból fedezi kiadásait. Az ANOSR felmérése szerint huszonnégy egyetem közül huszonegy intézmény diákjai tartják magasnak a költségeket. A tandíj mellett a különböző igazolásokért, beiratkozásért, oklevelek kibocsátásáért fizetett összegeket is sokallják.
A hallgatók több mint nyolcvan százaléka szerint túl alacsony az ösztöndíj, nem elegendő a lakás fenntartására és az étkezésre. A megkérdezettek több mint fele válaszolta azt, hogy éppen ezért nem motiválja őket jobb teljesítményre. „Úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan oktatási rendszer, amely nem éri el a célját, távol tartja a diákokat az egyetemektől, ezért komoly reformokra van szükség” – áll a diákképviseleti szervezet közleményében.
Tandíj, étkezés, könyvek, kollégium vagy albérlet: túl sok a kiadás, túl kevés a bevétel
Fotó: Shutterstock Magyarországon sem sokkal könnyebb az egyetemisták dolga, félévente akár egymillió forintba is kerülhet a tanulás. Minden harmadik hallgató dolgozik azért, hogy legyen miből tandíjat vagy költségtérítést fizetni, 53 százalékuk pedig a tankönyvekre és a vizsgadíjakra teremti elő saját erejéből a pénzt a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának felmérése szerint.
A felmérés eredményei szerint a költségtérítéses hallgatók mindössze 16 százalékának nem kell foglalkoznia anyagi ügyekkel: ők azok, akiknek a szülei teljes egészében tudják állni a képzés költségeit. A többiek dolgoznak vagy diákhitelt vesznek fel, hogy a szemeszter elején be tudják fizetni a száz-kétszázezer forintos tandíjat, 12 százalékuk diákhitelből fizet, 29 százalékuk pedig teljesen egyedül teremti elő a szükséges összeget. A felmérés részleteiről itt olvashatsz.
Középfokú, technikusi képzettséggel, Pedagógus I. kategóriában, bruttó 654 ezres óvodapedagógusként is kezdhetnek az óvodai nevelők – derült ki az Oktatási Hivatal szerkesztőségünk részére küldött válaszából. Ehhez képest a frissen végzett diplomás óvodapedagógusok gyakornokként állhatnak munkába, ha nem volt korábban legalább 6 éves munkaviszonyuk.
