Minden második egyetemi hallgató a szülőktől és rokonoktól kapott zsebpénzből él, hetven százalékuknak havonta kevesebb mint ötszáz lejjel, vagyis 30-35 ezer forintnak megfelelő összeggel kell gazdálkodnia – derült ki a Romániai Egyetemisták Országos Szövetségének (ANOSR) felméréséből.

Minden ötödik egyetemista a tanulás mellett dolgozik, a hallgatók több mint hét százaléka azonban kizárólag az ösztöndíjból fedezi kiadásait. Az ANOSR felmérése szerint huszonnégy egyetem közül huszonegy intézmény diákjai tartják magasnak a költségeket. A tandíj mellett a különböző igazolásokért, beiratkozásért, oklevelek kibocsátásáért fizetett összegeket is sokallják.

A hallgatók több mint nyolcvan százaléka szerint túl alacsony az ösztöndíj, nem elegendő a lakás fenntartására és az étkezésre. A megkérdezettek több mint fele válaszolta azt, hogy éppen ezért nem motiválja őket jobb teljesítményre. „Úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan oktatási rendszer, amely nem éri el a célját, távol tartja a diákokat az egyetemektől, ezért komoly reformokra van szükség” – áll a diákképviseleti szervezet közleményében.

Magyarországon sem sokkal könnyebb az egyetemisták dolga, félévente akár egymillió forintba is kerülhet a tanulás. Minden harmadik hallgató dolgozik azért, hogy legyen miből tandíjat vagy költségtérítést fizetni, 53 százalékuk pedig a tankönyvekre és a vizsgadíjakra teremti elő saját erejéből a pénzt a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának felmérése szerint.

A felmérés eredményei szerint a költségtérítéses hallgatók mindössze 16 százalékának nem kell foglalkoznia anyagi ügyekkel: ők azok, akiknek a szülei teljes egészében tudják állni a képzés költségeit. A többiek dolgoznak vagy diákhitelt vesznek fel, hogy a szemeszter elején be tudják fizetni a száz-kétszázezer forintos tandíjat, 12 százalékuk diákhitelből fizet, 29 százalékuk pedig teljesen egyedül teremti elő a szükséges összeget. A felmérés részleteiről itt olvashatsz.

eduline