Sem társadalombiztosítás, sem diákmunka, sem ösztöndíj – a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint ilyen következményei vannak annak a szabályozásnak, amely alapján az alapszakról a mesterképzésbe átlépő hallgatók tanulói jogviszonya a két ciklus között, vagyis a két-három nyári hónapra megszűnik.

„Sok problémát okozott az elmúlt években a hallgatói jogviszony megszűnésének átgondolatlan, gyakorlatidegen formája. Ez leginkább az alaképzést elvégző, és a mesterképzésre felvett – tehát jól vagy kiemelkedően teljesítő – hallgatók életét nehezítette meg” – írja a HÖOK az új felsőoktatási törvény koncepciójához benyújtott problémalistájában, amelyet a múlt héten az oktatási államtitkárságnak és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek is elküldött. Melyek a magyar felsőoktatás legkomolyabb problémái a hallgatói önkormányzatok szerint? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A hallgatói önkormányzat szerint az alapszakról a mesterképzésbe átlépő hallgatók tanulói jogviszonya BA- vagy BSc-diplomájuk átvétele után megszűnik – annak ellenére, hogy ugyanúgy folytatják tanulmányaikat, mint az osztatlan, ötéves képzésben részt vevők, sokszor ráadásul ugyanabban a felsőoktatási intézményben. „A hallgatói jogviszony intézményen kívüli tevékenységnek is feltétele (például társadalombiztosítás, hallgatói munkavégzés a nyár folyamán), a legnagyobb problémát azonban a különböző pályázatokon való elindulás akadályoztatása okozza, ami rendszerint a kiváló hallgatókat sújtja” – áll a HÖOK állásfoglalásában.

A tb és a nyári munka miatt nem kell aggódniuk a tanulóknak Bár a társadalombiztosítás valóban a hallgatói jogviszony után jár, mégsem szűnik meg abban a pillanatban, ahogy a végzősök átveszik a diplomájukat. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) sajtóirodájának tájékoztatása szerint az egyetemisták és főiskolások egészen addig jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, amíg rendelkeznek érvényes diákigazolvánnyal, sőt ezt követően még további negyvenöt napig ingyenes számukra az orvosi ellátás. A nyári diákmunkák szempontjából szintén nem jelent akadályt a jogviszony ideiglenes szünetelése. A Meló-Diák Szövetkezet az OEP gyakorlatát követi, tehát érvényes diákigazolvánnyalal bárki vállalhat náluk munkát, a Mind-Diáknál pedig a jelentkezőknek egy formanyomtatványt kell kitölteniük, amelyben kijelentik, hogy van – vagy szeptembertől ismét lesz – hallgatói jogviszonyuk.

A legjobb tanulók csúsznak le a köztársasági ösztöndíjról?

Kalina Gergely, az ELTE hallgatói önkormányzatának elnöke elsősorban az ösztöndíjak szempontjából  tartja problematikusnak a jelenlegi rendszert. A köztársasági ösztöndíj elnyerésének például feltétele a folytatólagos jogviszony, így az intézményt váltó diákok automatikusan elesnek a pályázási lehetőségtől. Sőt, most már azok a harmadévesek sem jelentkezhetnek, akik ugyanabban az intézményben, megszakítás nélkül folytatják tanulmányaikat az alapképzés után. Mivel tavaly tavasszal törölték a felsőoktatási törvénynek azt a passzusát, amely kimondta, hogy a hallgatói státuszuk visszamenőleg folytonosnak tekintendő, ők is ugyanúgy járnak, mint azok, akik egyetemet váltanak.    

A törvénymódosítás előtti gyakorlattal az volt a probléma, hogy valójában semmi garancia nincs arra, hogy az a hallgató, aki nyer a pályázaton, később sikeresen felvételizik majd a mesterképzésre. Az egyetemeknek és főiskoláknak tehát vállalniuk kellett a rizikót, hogy ha végül nem sikerül a leendő negyedéves vizsgája, kárba megy az odaítélt ösztöndíj is.  

Hasonló „pénzügyi vakrepülésről” számol be Bokodi Szabolcs, a Tempus Alapítvány programkoordinátora az Erasmus ösztöndíjakkal kapcsolatban - igaz, az Erasmus-pályázatot és a mesterképzésre felvett hallgatók első félévi tanulmányi ösztöndíját a jogviszony ideiglenes megszűnése nem befolyásolja.

Az azonban tény, hogy egyetemek nem tudhatják, hogy a pályázaton nyert harmadévesek közül végül hányan folytatják tanulmányaikat negyedéven, és az odaítélt ösztöndíjakból végül hányat fognak valóban felhasználni. Ez a bizonytalan helyzet nemcsak az iskolák költségvetését, hanem a hallgatókat is érinti. A programkoordinátor szerint az elmúlt években jelentősen átrendeződött az Erasmusra jelentkezők köre: míg az osztatlan képzésben résztvevők közül a legtöbben épp negyedévben utaztak ki, addig mostanra több BA-s, mint MA-s diák megy külföldre.

Alap- és mesterképzés közé szorultak: mi a megoldás?

„Szerintünk az lehetne a megoldás, ha a sikeres felvételivel automatikusan meghosszabbítanák a hallgatói jogviszonyt” – mondja Nagy Dávid, a HÖOK elnöke az államtitkárságnak elküldött javaslatról. A visegrádi négyek tagállamainak némelyikében például így hidalják át a két képzési ciklus közt keletkező törést. Kalina Gergely szerint a jogviszonynak a diákigazolvány lejártáig kellene tartania, ugyanúgy, ahogy a társadalombiztosításnak.

Kérdésünkre, hogy szándékoznak-e beépíteni a Hallgatói Önkormányzat javaslatát az új felsőoktatási törvénybe, vagy egyéb módon változtatni a jelenlegi gyakorlaton, egyelőre nem kaptunk választ az államtitkárságtól.

B.B.
eduline