Póttandíj bevezetése ellen tüntettek a holland egyetemisták

Mintegy 15 ezer diák tartott zajos tüntetést pénteken Hágában a kormány póttandíj-terve ellen - közölte a helyi rendőrség.

2010 őszén a brit diákok tüntettek a tandíj felső határának emelése miatt - összefoglalónkat itt olvashatod.

A rendezők szerint legalább 20 ezer fiatal vonult fel a városban, miközben tojásokkal, palackokkal és petárdákkal dobálták meg a rendőröket, akik felé egy könnyfakasztó gránát is repült. Wim Hoonhout, a hágai rendőrség szóvivője közölte, hogy a kivezényelt rohamrendőrök megkezdték a rend helyreállítását. Huszonöt személyt előállítottak, néhányuk ellen vandalizmus vétségéért kezdtek eljárást.

A holland kormány 2012-től évente 370 millió eurót tervez megtakarítani azáltal, hogy póttandíjra kötelezi azokat a diákokat, akik túl hosszúra nyújtják egyetemi, illetve főiskolai tanulmányaik időtartamát. Jelenleg 1672 euró a beiratkozási díj, de annak a diáknak, aki nem fejezi be időben tanulmányait, évente 3 ezer euró póttandíjat kellene fizetnie.

A kormány megvonná a felsőoktatási intézményektől is a 6 ezer eurós támogatást minden egyes olyan diák esetében, aki nem fejezi be időben a tanulmányait. A kormány az így befolyt összegeket az oktatás fejlesztésére kívánja fordítani - közölte Job Slok, az oktatási minisztérium szóvivője.

MTI

Rendszerszintű beavatkozásra készülnek a magyar közoktatásban? Interjú Miklós Györggyel

Szűk két héttel azután, hogy a kormány a KRÉTA-ban arról kezdte kérdezni a szülőket, hogy figyelembe vennék-e, ha készülne egy központi rangsor a gimnáziumokról és az általános iskolákról és beszámítana a kompetenciamérés eredménye a gimnáziumi felvételibe, a Fideszhez rengeteg szálon kötődő MCC már össze is állította a 100 legjobb gimnázium listáját. Hogy szülői szemszögből miért lehet aggasztó, hogy ha a kompetenciamérésnek tétje is van és milyen következménnyel járhat az iskolák rangsorolása, arról Miklós Györggyel, a Szülői Hang közösség egyik alapítójával beszélgettünk.