„Félévente közel kétszázezer forintomba kerül a főiskola, pedig annak idején államilag finanszírozott képzésre vettek fel. Mivel a szemináriumokat és az előadásokat angol nyelven tartják, minden egyes szemeszterben külön kell fizetni az idegen nyelvű oktatásért, ahogy a szakra járó többi százhatvan hallgatónak is” – írta nekünk a Budapesti Gazdasági Főiskola egyik – neve elhallgatását kérő – hallgatója. Van egy rossz hírünk neki: az intézmény ezt egy törvénymódosításnak köszönhetően teljesen jogszerűen megteheti, és - mint ahogy ezt a példa is mutatja - meg is teszi.

Problémák vannak az iskolában? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket!

A BGF kereskedelmi, vendéglátó-ipari és idegenforgalmi karán a turizmus-vendéglátás alapszakos hallgatóknak félévente 180 ezer, a kereskedelmi és marketing szakosoknak pedig 170 ezer forintos idegen nyelvi hozzájárulást kell fizetniük - persze csak akkor, ha a jelentkezési lapon a képzés magyar nyelvű változata helyett az angol vagy német nyelvűt jelölték meg. A költségtérítéses szakokon tanulóknak még mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, nekik egy félév a nyelvi hozzájárulással együtt több mint háromszázezer forintba kerül.

Nem a Budapesti Gazdasági Főiskola az egyetlen felsőoktatási intézmény, amely az államilag finanszírozott képzésre járó hallgatóktól is kér idegen nyelvi hozzájárulást. A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán az angol nyelvű kereskedelmi és marketing, valamint a gazdálkodási és menedzsment szakosoknak kell szemeszterenként 185 ezer forintot fizetniük, míg a társadalomtudományi karon az angol nyelvű szociológiai képzést választóknak kell felkészülniük a félévenként plusz 250 ezer forintos kiadásra. A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának szenátusa is a fizetés mellett döntött: az angol nyelven turizmust-vendéglátás szakon tanulóktól 160 ezer forintot kérnek.

Jogszerűen szednek pénzt az egyetemek és főiskolák

Hol és mennyit kell fizetni? BGF Külkereskedelmi Kar, nemzetközi gazdálkodás (angol vagy francia nyelven): 200 000 Ft/félév BGF Pénzügyi és Számviteli Kar, pénzügy és számvitel (angol nyelven): 150 000 Ft/félév BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, kereskedelem és marketing (angol vagy német nyelven): 170 000 Ft BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, turizmus-vendéglátás (angol vagy német nyelven): 180 000 Ft BCE Gazdálkodástudományi Kar, kereskedelmi és marketing (angol nyelven): 185 000 Ft BCE Gazdálkodástudományi Kar, gazdálkodási és menedzsment (angol nyelven): 185 000 Ft BCE Társadalomtudományi Kar, szociológia (angol nyelven): 250 000 Ft Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar, turizmus és vendéglátás (angol nyelven): 160 000 Ft És ahol ingyen van az idegen nyelvű oktatás ELTE Informatikai Kar, programtervező informatikus (angol nyelven) Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, gazdálkodási és menedzsment (angol nyelven) Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, kereskedelem és marketing (angol nyelven) Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, gazdálkodási és menedzsment (német nyelven)

Mindez ma már jogszerűen tehetik meg, 2006-ban ugyanis módosították a felsőoktatási törvényt – addig nem volt egyértelmű, hogy az államilag finanszírozott, vagyis a hallgatók számára elvileg ingyenes képzésre bejutott tanulóktól is szedhetnek-e a pénzt az idegen nyelvű oktatásért,  információink szerint  ezért több végzős a bíróságon próbálta visszaperelni a három-öt év alatt befizetett körülbelül egy-másfél millió forintot.

Az oktatási jogok biztosa öt évvel ezelőtt indított vizsgálatot az idegen nyelvi hozzájárulást szedő felsőoktatási intézmények ellen, Aáry-Tamás Lajos akkor azt kérte a rektoroktól, hogy töröljék el a fizetési kötelezettséget. „Megtagadták ezt a kérést, a hozzájárulás szükségességét azzal indokolták, hogy az idegen nyelvű oktatás többletszolgáltatásnak számít. Egy évvel később az érintett intézmények vezetői kérték a minisztériumtól a felsőoktatási törvény módosítását, hogy egyértelművé váljon a helyzet” – mondta az ombudsman.

Sokba kerül az idegen nyelvű oktatás, de van kiút

„Heti huszonnégy órában tanulhatnak idegen nyelven a hallgatók, emellett idegen nyelven is vizsgáznak, vagyis ha kiszámoljuk az óradíjat, ez egyáltalán nem magas összeg” – mondta Medvéné Szabad Katalin, a Budapesti Gazdasági Főiskola oktatási és szolgáltatási rektorhelyettese, aki szerint a diákoknak a jelentkezési lap leadásakor kell eldönteniük, tudják-e vállalni a félévenként 170-180 ezer forintos költséget. Ha nem, magyar oktatási nyelvű idegenforgalmi és gazdasági képzést is választhatnak.

„Az állam egy forint plusz támogatást sem ad az idegen nyelvű képzés megszervezéséhez, ezért kérünk hozzájárulást a hallgatóktól. Az összegről minden évben a szenátus dönt, amely a hallgatói önkormányzat beleegyezése nélkül nem szavazhatná meg a fizetési kötelezettséget” – tette hozzá.

Azok a jó teljesítményű hallgatók, akik nem tudják kifizetni a hozzájárulást, a gazdasági főiskolától alapítványi és rektori támogatást kérhetnek, de pályázhatnak a tandíj csökkentésére vagy teljes eltörlésére is – ugyanez a helyzet a Pannon Egyetemen is. Aki pedig nem szerez elég jó jegyeket, az csak a részletfizetési lehetőségben és a diákhitelben bízhat.


Szabó Fruzsina

eduline