Bajba kerülhetnek a magánfőiskolák, ha az új felsőoktatási törvényt a jelenlegi formájában fogadja el jövő tavasszal a parlament: a Nemzeti Erőforrás Minisztérium tervei szerint ugyanis a jövőben csak állami és egyházi intézményeknek járna költségvetési támogatás.

„Állami támogatásban részesülnek az állami és Magyarországon elismert egyházi felsőoktatási intézmények. Az alapítványi és magán felsőoktatási intézmények a kifutó évfolyamok kivételével csak állami megrendelés esetén részesülnek költségvetési támogatásban” – ez a két mondat verte ki a biztosítékot a magán- és alapítványi kézben lévő főiskolák vezetőinél. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a jövőben kizárólag a hallgatóktól szedett tandíjakból, pályázati pénzekből és más saját forrásokból kellene fenntartaniuk magukat.

A rektorok lobbiján múlik, hogy hány helyet kap a főiskola?

Hacsak nem kapnak állami megbízást – az „intézményekre szabott” keretszámok azonban az Eduline-nak név nélkül nyilatkozó oktatási szakember szerint veszélyesek, mert félő, hogy sok múlik majd az adott főiskola és a szaktárca kapcsolatán, illetve a rektorok lobbitevékenységén. 2007 óta ugyanis a minisztérium csak azt határozza meg, hogy egy-egy képzési területre összesen hány főt lehet felvenni, azt már maguk a jelentkezők döntöthetik el, hogy állami fenntartású, magánkézben lévő vagy egyházi főiskola, egyetem államilag finanszírozott képzését választják. Vagyis a legtöbb államilag támogatott hallgató, így a létszámalapú finanszírozás miatt a legtöbb normatíva oda kerül, ahová a legtöbb jó teljesítményű hallgató jelentkezett első helyen.

„Nem értjük, miért tesz különbséget a törvénytervezet állami és nem állami intézmények között, hiszen ugyanolyan minőségű képzéseket kell nyújtaniuk, ráadásul az akkreditációs eljárás is teljesen egyforma, sőt a magánfőiskoláknál egy picit talán még szigorúbb is” – mondja Zárda Sarolta, a budapesti Gábor Dénes Főiskola rektora. A mérnök-informatikus, műszaki menedzser és gazdálkodási menedzsment alapszakokat indító főiskola hallgatóinak körülbelül fele jár államilag finanszírozott képzésre. „Ha a következő években eltűnnek azok a hallgatók, akik után állami normatívát kapunk, alaposan megcsappannak a bevételeink” – teszi hozzá.

Az Eduline információi szerint a rektorok december 2-án egyeztetnek újra a finanszírozás kérdéseiről, ugyanis az új szabályozás részleteiet egyelőre ők sem ismerik. „Van, aki aggódik, de olyan magánintézmény-vezető is van, aki örül a finanszírozási rendszer módosításának” – így jellemzi a jelenlegi helyzetet Szabó Péter, az alapítványi tulajdonban lévő Kodolányi János Főiskola rektora. „Ha az állam megrendeli egy adott intézmény képzését, akkor az a főiskola végre ugyanannyi költségvetési támogatást fog kapni, mint az állami fenntartásúak. Ez jelenleg nem így van” – magyarázza.

Magán- vagy alapítványi fenntartású főiskolák Magyarországon: Általános Vállalkozási Főiskola Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Budapesti Kortárstánc Főiskola Gábor Dénes Főiskola Harsányi János Főiskola Kodolányi János Főiskola Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelő Intézete Nemzetközi Üzleti Főiskola (International Business School) Tomori Pál Főiskola Zsigmond Király Főiskola

Jó üzlet az államnak a magán-felsőoktatás

A magánfőiskolák ugyanis jókora anyagi terhet levesznek az állam válláról, éppen ezért  érthetetlen, hogy miért döntött az oktatási államtitkárság a magánintézmények számára nem feltétlenül előnyös finanszírozási rendszer mellett. Ha ugyanis egy hallgató magánkézben lévő intézmény képzését választja, az oktatása az államnak körülbelül harminc-negyven százalékkal kevesebb pénzébe kerül, mint ha állami fenntartásúba járna. „Képzési, kutatási, hallgatói, sport- és tankönyvtámogatást kapunk, fenntartói támogatást azonban nem” – magyarázza Zárda Sarolta.

Kimaradt a törvénytervezetből az élethosszig tartó tanulás?

A két emelt szintű érettségi kötelezővé tétele azokat a magánintézményeket is nehéz helyzetbe hozhatja, amelyek elsősorban költségtérítéses képzéseket ajánlanak, vagy eddig sem kaptak állami normatívát. A 2006-ban alapított Wekerle Sándor Főiskolára például legnagyobb számban nem tizennyolc-tizenkilenc éves, frissen érettségizett diákok jelentkeznek, hanem azok a húszas-harmincas éveikben járó fiatalok, akik munka mellett szeretnének tanulni, általában esti vagy levelező tagozaton. Borbély Attila rektor attól tart, ők nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudnak majd felkészülni a két emelt szintű érettségire, így a szigorodó felvételi rendszer miatt visszaeshet a költségtérítéses képzésre jelentkezők száma.

„Az új felsőoktatási törvény tervezetéből teljes egészében kimaradt az élethosszig tartó tanulás, pedig a felsőoktatásba nem csupán tizennyolc éves diákok jelentkeznek, hanem idősebbek is” – tette hozzá a főiskola vezetője. „Nem kellene kötelezővé tenni a két emelt szintű érettségit azok számára, akik esti vagy levelező képzésen tanulnak tovább” – mondta Borbély Attila, aki szerint a minősített oktatók számára és az oktatói-hallgató arányra vonatkozó előírások szintén gondot okozhatnak a felsőoktatási intézményeknek, méghozzá nem csupán a néhány száz hallgatót oktató magánfőiskoláknak, hanem a tudományegyetemeknek is.

Szabó Fruzsina
eduline