Még lopásért és verekedésért sem lehet azonnal elbocsátani a diákokat az általános- vagy középiskolából: ehhez fegyelmi döntés kell, na meg egy másik iskola, ahová „befogadják” a renitens tanulót. Milyen fegyelmezési eszközöket használhat a tanár, kiküldheti-e a tanóráról azt, aki "nem odavalóan" viselkedik és milyen jogai vannak a szülőnek és a diáknak?
| Problémák vannak az iskolában? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket! |
„A legszigorúbb fegyelmi büntetés az, ha a diákot áthelyezik egy másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába. Ez utóbbit azonban csak akkor teheti meg az iskolaigazgató, ha a tanuló átvételéről egy másik intézmény vezetőjével már megállapodott. Ha ez nem történik meg, az eljárás nem jogszerű” – áll Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosának 2009-es beszámolójában.
| „Egy szülő fia fegyelmi eljárásával kapcsolatban kérte az oktatási jogok ombudsmanának segítségét. Gyermeke az iskolában alkoholt fogyasztott, emiatt fegyelmi eljárás indult ellene: a fegyelmi tárgyalást megtartották, a bizottság egy másik intézménybe történő áthelyezés mellett döntött. Az ombudsman hivatala szerint nem sérültek a diák oktatási jogai, abban a kérdésben azonban nem jogosult dönteni, hogy a kiszabott büntetés arányban van-e a tanuló által elkövetett kihágással.” |
Amiért ki lehet rúgni a diákot, és amiért nem
Az általános- és középiskolák összesen négy ok miatt szüntethetik meg a diákok tanulói jogviszonyát: a fegyelmi döntés mellett ilyen ok például az, ha a tanuló ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal sem teljesítette, ezzel az indoklással azonban évközben nem, csak a tanév utolsó napján lehet elbocsátani. Azok is hasonló sorsra juthatnak, akik túl sok igazolatlan órát gyűjtöttek be, vagy olyan fizetési hátralékuk van, amelyet nem indokol szociális helyzetük. Ez a három „lehetőség” azonban csak akkor alkalmazható, ha az érintett diák már elmúlt tizennyolc éves.
| „Egy szülő azért kereste meg az oktatási jogok ombudsmanát, mert gyermekét az iskola fegyelmi eljárással áthelyezte egy másik oktatási intézménybe. A diák egy hagyományos általános iskolába került, pedig a jelenlegi iskolájában nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatásban vett részt. Az ombudsmani hivatal arról tájékoztatta a szülőt, hogy az intézményvezetőknek nincs olyan kötelezettsége, hogy az átvételről szóló megállapodás során figyelembe vegye, hogy a tanuló azonos iskolatípusban folytathassa tanulmányait. Persze a szülők szabadon dönthetnek másik, az elképzelésüknek jobban megfelelő intézmény mellett – amennyiben találnak olyan iskolát, ahova felveszik gyermeküket”. |
Eltanácsolni iskolaköteles korú gyereket ugyanis nem lehet – mégis évről évre rengeteg ezzel kapcsolatos panasz érkezik az ombudsmanhoz. „Az eltanácsolás, bár semmiféle jogi kötőerővel nem bír, mégis komoly hatást tud gyakorolni a szülőre, aki ilyenkor nincs alkupozícióban, hiszen nem akarja, hogy gyermeke ellenséges környezetben legyen kénytelen tanulni. A szülők látszólag a szabad iskolaválasztás jogával élnek, amikor elviszik gyermeküket más intézménybe, valójában azonban nyomásnak engednek, mert úgy érzik, hogy nincs más lehetőségük ” – áll a 2009-es beszámolóban. Vagyis a szülőknek nem muszáj eleget tenni annak az igazgatói kérésnek, hogy keressenek más intézményt gyermeküknek, jogilag semmi nem kötelezi erre őket, a legtöbb esetben mégis a „békés” megoldás mellett döntenek.
| „A pedagógus fegyelmi eljárás megindításának lehetőségeiről kért tájékoztatást, mivel az iskola több tanulója tanítási időn kívül betört házakba, és onnan különböző tárgyakat lopott el. A tanulók kötelességszegő magatartása többféle jogkövetkezményt vonhat maga után: súlyos és vétkes kötelezettségszegés esetén fegyelmi eljárásnak van helye, amennyiben pedig a tanuló cselekménye nem éri el a fegyelmi eljárás megindításához szükséges szintet, más fegyelmező intézkedések alkalmazhatóak. Ám mivel a tanár által említett betöréses eset nem tartozik a gyerekek tanulói jogviszonyával kapcsolatos kötelezettségek közé, nem lehet iskolai eljárást indítani.” |
Nem lehet kiküldeni az óráról a rosszalkodó diákot
„Egy szülő azzal kapcsolatban kért tájékoztatást, hogy ha a tanulót magatartása miatt kiküldik az óráról, adható-e neki igazolatlan óra” – az oktatási jogok biztosához minden évben több tucat ehhez hasonló kérdés érkezik. A válasz egyértelmű: bár a renitens diákok viselkedésükkel zavarják a tanórát, megnehezítik osztálytársaik és tanáraik munkáját, mégsem lehet őket kiküldeni óra közben a tanteremből, így igazolatlan órát sem kaphatnak.
Kivétel persze akad, például ha csak így lehet megoldani, hogy „mások jogai vagy a tanuló egyéb jogai ne sérüljenek” – vagyis egy-egy komolyabb verekedést vagy eldurvuló szóváltást félbeszakíthat úgy a pedagógus, hogy kiküldi az egyik érintett diákot, aki azonban nem maradhat egyedül a folyosón, a közoktatási törvény szerint ugyanis az iskolának ilyenkor is gondoskodnia kell a felügyeletéről. Azaz ilyenkor „be kell vetni” az ügyeletes vagy a tanári szobában tartózkodó pedagógusokat is.
Mit tehet a szülő, ha nem ért egyet a döntéssel?
Ha a diákot fegyelmi döntéssel helyzeték át egy másik iskolába, a szülő tizenöt napon belül fellebbezhet – az írásos nyilatkozatot az oktatási intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki köteles továbbítani azt az iskola fenntartójához, vagyis legtöbb esetben a település önkormányzatához, amely vagy elutasítja a kérelmet, vagy megváltoztatja, esetleg megsemmisíti a fegyelmi döntést. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet, vagyis a renitens tanuló egészen addig az osztálytársaival tanulhat, amíg a fellebbezést el nem bírálta a fenntartó.
eduline
