Jövő hétre halasztotta a román alkotmánybíróság az oktatási törvénytervezet ügyében várt döntését, miután Emil Boc miniszterelnök és a parlament két házának elnöke személyesen is megjelent a grémium csütörtöki ülésén, és saját igazuk mellett érvelt.

Az Alkotmánybíróságnak azt követően kell döntenie ismét az oktatási törvénytervezetről, hogy a kormányfő engedélyt kért a tervezet gyorsított eljárással való parlamenti elfogadtatásához. Tette ezt annak ellenére, hogy az alkotmánybíróság korábban alaptörvénybe ütközőnek ítélte ezt a procedúrát.

A román kormány úgynevezett felelősségvállalási eljárással nyújtaná be a tervezetet a törvényhozó testület elé, ami azt jelenti, hogy nem rendeznek a jogszabályról parlamenti vitát, viszont az ellenzék bizalmi szavazást kérhet a kormány ellen.

Az oktatási törvénytervezet gyors parlamenti elfogadásához a román kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párttal (PD-L) együtt kormányzó Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ragaszkodik. A magyar szervezet vezetői leszögezték: kilépnek a kormányból, ha az év végéig nem születik meg a nemzeti kisebbségek számára sok kedvező előírást tartalmazó oktatási törvény.

A kormány számításait az alkotmánybíróság húzta át, amely november eleji döntésében alkotmányellenesnek nyilvánította, hogy a kormány felelősségvállalási eljárással terjesztette a parlament elé a törvénytervezetet.

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) színeit képviselő Mircea Geoana szenátusi elnök fordult az alkotmánybírósághoz, mert szerinte a kormánynak nem lett volna joga visszavonni a tervezetet a szenátus napirendjéről a felelősségvállalás érdekében. Ugyanakkor a házbizottság már az alkotmánybírósági döntés megszületése előtt jóváhagyta a felelősségvállalási eljárás ütemtervét, a taláros testület pedig elutasította a szenátus elnökének azt a kérését, hogy rendelje el a folyamat félbeszakítását.

Ebbe az érvbe kapaszkodott bele a kormány, amely Emil Boc miniszterelnök révén azzal az újabb kéréssel fordult a taláros testülethez, oldják fel a kormány és parlament közötti jogi konfliktust, ami annak nyomán keletkezett, hogy a törvényhozásban nem folytatódhatott a felelősségvállalási folyamat, noha a parlament vezetősége kitűzte korábban az időpontokat.

A helyzetet bonyolítja, hogy a jogi hercehurcával párhuzamosan a román szenátus oktatási szakbizottsága folytatja a tervezet vitáját, és jövő héten a felsőház egésze elé kerül a jogszabály. Az alkotmánybíróság várhatóan november 24-én dönt a kormányfő kéréséről.

MTI