A Trendence Intézet munkatársai összesen 219.790 hallgatót kérdeztek meg, akik közül 71.545-en üzleti, 85.622-en pedig mérnöki területen tanulnak. A szakértők osztrák, belga, cseh, dán, finn, francia, német, görög, magyar, olasz, ír, holland, norvég, lengyel, portugál, román, orosz, szlovák, spanyol, svéd, svájci és brit fiatalokat kérdeztek meg, illetve idén először a török és bolgár diákok véleményét is felhasználták. Az intézet munkatársai 24 ország több mint ezer egyetemének diákjait kérdezték meg.

Egybecseng az európai és a magyar, mérnöki területen tanuló hallgatók véleménye a legmegfelelőbb első munkahelyet érintő válasza: tavaly után ismét a Google szerepel a fiatalok népszerűségi listájának az élén, minden tizedik megkérdezett őket választotta ugyanis. Eltérően vélekednek azonban a kérdésről az üzleti területen tanuló hallgatók: itthon a Magyar Nemzeti Bankkal tavaly óta helyet cserélve az APEH szerepel az élen. A magyar fiatalok csaknem tíz százaléka választotta a szervezetet, míg az európai fiatalok többsége (6,8%) az első helyét megőrző PricewaterhouseCoopers mellett tették le voksukat.

Közös azonban a magyar és az európai lista között, hogy az első tíz, leginkább vágyott munkáltató között megemlítették a Googlet, a L'Oréalt, az Applet, a Coca-Colat, illetve a BMW Groupot. Miközben pedig alig történt változás az európai listán, a 2009-es magyar népszerűségi lista első tíz helyéről két hotel is eltűnt, és csupán a Hilton Hotel nemzetközi lánc tudta megőrizni jelentőségét, igaz, több hellyel ő is visszaesett. A tavalyi eredményekkel ellentétben nem található meg az első tíz között a Nokia sem. Nagy részben egyezik továbbá a magyar és az európai mérnöki területen tanuló fiatalok véleménye. Itthon és Európa 24 országában is a Google áll az első helyen, miközben további öt cég azonos a két listán.

Négy hónapnál többet töltenének el munkahelykereséssel

Nem jelentősen, de növekedett az üzleti szférában tanuló fiatalok azzal a kapcsolatos elvárása, hogy mennyi időt töltenek el az első munkahely keresésével a diploma megszerzését követően. Miközben az európai hallgatók két évvel ezelőtt még 4,2 hónaposra saccolták ezt az időtartamot, idén már úgy vélik, 4,4 hónapot töltenek majd el ugyanezzel, csökkent azonban ez a szám a magyar, üzleti területen tanuló fiatalok körében. Míg a 2008-as adatok szerint még 4,8 hónapos várakozási időt jósoltak a diákok, jelenleg az európaival megegyező időtartamra gondolnak a fiatalok.

A mérnöki területen átlagosan 4,1 hónapos várakozási idővel számolnak a fiatalok, hazánkban azonban valamivel több, a hallgatók véleménye szerint 4,7 hónapot töltenek majd el az első munkahelyük megtalálásával. Míg azonban minimálisan emelkedett ez a szám az elmúlt három év alatt az európai fiatalok körében, a tavalyi csökkenést követően a két évvel ezelőtti elvárással azonosan, sejtéseik szerint 4,7 hónapot töltenek el munkahelykereséssel a magyar hallgatók.

Több mint tízezer eurós a magyar és európai fiatalok elvárása közti különbség az éves elvárt jövedelemmel kapcsolatban

Pesszimisták az üzleti szakokon tanuló európai fiatalok elvárásai a várható éves jövedelemmel kapcsolatban is: körülbelül ezerötszáz euróval kevesebb bérre, 22.453 euróra számítanak, mint egy évvel korábban. Igaz, 2008-ról 2009-re több mint négyezer euróval csökkent ez az összeg.

A magyar fiatalok elvárásai ennél jóval alacsonyabbak, viszont az elmúlt évben nem változott jelentősen annak összege. Tavaly némi emelkedést követően ez a szám visszaállt a 10.600-10.700 eurós szintre. Az európai csökkenő bérigény azonban nem jár együtt a kevesebb munkaórával - legalábbis így vélik a hallgatók. Az üzleti szférában elképzeléseik alapján két évvel korábban még 42,9 órát kellett dolgozni egy héten, a friss adatok szerint azonban 43,5-re emelkedett ez a szám. Csökkent viszont az érték a magyar fiatalok szemében: a 2008-as adatok szerint 45 órás munkahétre számítottak, idén azonban - még mindig az európai elvárás fölött - már 44,1 órás munkahétben gondolkodnak.

A mérnöki területen folyamatosan csökkent a bérigény az elmúlt három évben, jelenleg 10.719 eurós fizetésre számítanak a szakmát képviselő magyar diákok. Jellemző ez az európai fiatalokra általában is, viszont körükben a magyar 1500 eurós csökkenéssel ellenétében több mint négyezer euróval csökkent az elvárás 25.400 euróra. Pontosan ugyanúgy mozgott ugyanakkor a vágyott munkaórák száma: 2008-ban 43,2, 2009-ben 43,6, 2010-ben pedig 42,9 órás munkahetet képzeltek el az európai és a magyar fiatalok is.

Ötvenezres fizetésre számítanak a dánok

Az üzleti szakokon tanuló fiatalok közül a svéd diákok dolgoznának a legtöbbet: 49,5 órát egy héten, igaz, bérrel kapcsolatos elvárásaik is kiemelkedőek: véleményük szerint csaknem 35 ezer eurót keresnének egy évben. Nem ez azonban a legmagasabb összeg, csaknem ötvenezres éves fizetést várnak el a dánok, és több mint 48 ezres fizetésre számítanak a norvégok.

A mérnökök körében a dánok számítanak a legmagasabb fizetésre (51.920 euró), a legalacsonyabbra pedig a bulgár fiatalok gondolnak (8.957 euró). Nincs azonban ez összhangban a munkahelyen eltöltendő idővel: az említett országokban mérnöknek készölők ugyanis 42, illetve 42,9 órát töltenének el egy héten a munkahelyükön. A kategóriában azonban a legmagasabb időtartamra a görögök gondolnak (45,2), miközben elvárásaik szerint a legkevesebb időt a hollandok töltenék el (40,5) egy héten a mérnökök közül.

Csaknem minden üzleti területen tanuló görög fiatal aggódik a karrierje miatt

Megkérdezték továbbá többek között a fiatalok véleményét arról, kell-e fizetni a felsőoktatásért, illetve hogy aggódnak-e karrierjük miatt? Míg az üzleti képzésben részt vevő európai fiatalok 21,4 százaléka ért egyet a tandíjjal, addig a mérnöki területen csupán 15,6 százalékuk támogatja azt. Kiugróan magas viszont a tandíjat támogató fiatalok száma az üzleti területen az Egyesült Királyságban tanulók körében (44,9%), legkevésbé (5,3) pedig a mérnöki képzéseken tanuló dánok vélik helyesnek a tandíjat.

A magyar fiatalok körében 23, illetve 14 százalékuk ért egyet azzal, hogy fizetni kell a felsőoktatásért. Csaknem minden görög, üzleti területen tanuló aggódik karrierje miatt, miközben ez az európai fiatalok 54, mérnöki területen pedig 51 százalékára igaz, a magyarok körében pedig a hallgatók 57-60 százaléka tart ugyanettől.

A legmagabiztosabbak az üzleti területen tanuló norvégok és a mérnöki szférában elhelyezkedni kívánó hollandok voltak: körülbelül 70-70 százalékuk nem aggódik pályája miatt.


edupress