Több mint tízezer eurós a magyar és európai, üzleti és mérnöki területen tanuló hallgatók éves jövedelemmel kapcsolatos elvárásai közti különbség. Mindkét területen a dánok számítanak a legmagasabb éves fizetésre, csaknem ötször akkora összegre, mint a magyarok - derül ki a berlini székhelyű Trendence Intézet kutatásából, mely során az elhelyezkedéssel kapcsolatos elképzelésükről kérdeztek meg 71 ezer üzleti, illetve 85 ezer mérnöki területen tanuló diáktól.
A Trendence Intézet munkatársai összesen 219.790 hallgatót kérdeztek meg, akik közül 71.545-en üzleti, 85.622-en pedig mérnöki területen tanulnak. A szakértők osztrák, belga, cseh, dán, finn, francia, német, görög, magyar, olasz, ír, holland, norvég, lengyel, portugál, román, orosz, szlovák, spanyol, svéd, svájci és brit fiatalokat kérdeztek meg, illetve idén először a török és bolgár diákok véleményét is felhasználták. Az intézet munkatársai 24 ország több mint ezer egyetemének diákjait kérdezték meg.
Egybecseng az európai és a magyar, mérnöki területen tanuló hallgatók véleménye a legmegfelelőbb első munkahelyet érintő válasza: tavaly után ismét a Google szerepel a fiatalok népszerűségi listájának az élén, minden tizedik megkérdezett őket választotta ugyanis. Eltérően vélekednek azonban a kérdésről az üzleti területen tanuló hallgatók: itthon a Magyar Nemzeti Bankkal tavaly óta helyet cserélve az APEH szerepel az élen. A magyar fiatalok csaknem tíz százaléka választotta a szervezetet, míg az európai fiatalok többsége (6,8%) az első helyét megőrző PricewaterhouseCoopers mellett tették le voksukat.
Közös azonban a magyar és az európai lista között, hogy az első tíz, leginkább vágyott munkáltató között megemlítették a Googlet, a L'Oréalt, az Applet, a Coca-Colat, illetve a BMW Groupot. Miközben pedig alig történt változás az európai listán, a 2009-es magyar népszerűségi lista első tíz helyéről két hotel is eltűnt, és csupán a Hilton Hotel nemzetközi lánc tudta megőrizni jelentőségét, igaz, több hellyel ő is visszaesett. A tavalyi eredményekkel ellentétben nem található meg az első tíz között a Nokia sem. Nagy részben egyezik továbbá a magyar és az európai mérnöki területen tanuló fiatalok véleménye. Itthon és Európa 24 országában is a Google áll az első helyen, miközben további öt cég azonos a két listán.
Négy hónapnál többet töltenének el munkahelykereséssel
Nem jelentősen, de növekedett az üzleti szférában tanuló fiatalok azzal a kapcsolatos elvárása, hogy mennyi időt töltenek el az első munkahely keresésével a diploma megszerzését követően. Miközben az európai hallgatók két évvel ezelőtt még 4,2 hónaposra saccolták ezt az időtartamot, idén már úgy vélik, 4,4 hónapot töltenek majd el ugyanezzel, csökkent azonban ez a szám a magyar, üzleti területen tanuló fiatalok körében. Míg a 2008-as adatok szerint még 4,8 hónapos várakozási időt jósoltak a diákok, jelenleg az európaival megegyező időtartamra gondolnak a fiatalok.
A mérnöki területen átlagosan 4,1 hónapos várakozási idővel számolnak a fiatalok, hazánkban azonban valamivel több, a hallgatók véleménye szerint 4,7 hónapot töltenek majd el az első munkahelyük megtalálásával. Míg azonban minimálisan emelkedett ez a szám az elmúlt három év alatt az európai fiatalok körében, a tavalyi csökkenést követően a két évvel ezelőtti elvárással azonosan, sejtéseik szerint 4,7 hónapot töltenek el munkahelykereséssel a magyar hallgatók.
Több mint tízezer eurós a magyar és európai fiatalok elvárása közti különbség az éves elvárt jövedelemmel kapcsolatban
Pesszimisták az üzleti szakokon tanuló európai fiatalok elvárásai a várható éves jövedelemmel kapcsolatban is: körülbelül ezerötszáz euróval kevesebb bérre, 22.453 euróra számítanak, mint egy évvel korábban. Igaz, 2008-ról 2009-re több mint négyezer euróval csökkent ez az összeg.
A magyar fiatalok elvárásai ennél jóval alacsonyabbak, viszont az elmúlt évben nem változott jelentősen annak összege. Tavaly némi emelkedést követően ez a szám visszaállt a 10.600-10.700 eurós szintre. Az európai csökkenő bérigény azonban nem jár együtt a kevesebb munkaórával - legalábbis így vélik a hallgatók. Az üzleti szférában elképzeléseik alapján két évvel korábban még 42,9 órát kellett dolgozni egy héten, a friss adatok szerint azonban 43,5-re emelkedett ez a szám. Csökkent viszont az érték a magyar fiatalok szemében: a 2008-as adatok szerint 45 órás munkahétre számítottak, idén azonban - még mindig az európai elvárás fölött - már 44,1 órás munkahétben gondolkodnak.
A mérnöki területen folyamatosan csökkent a bérigény az elmúlt három évben, jelenleg 10.719 eurós fizetésre számítanak a szakmát képviselő magyar diákok. Jellemző ez az európai fiatalokra általában is, viszont körükben a magyar 1500 eurós csökkenéssel ellenétében több mint négyezer euróval csökkent az elvárás 25.400 euróra. Pontosan ugyanúgy mozgott ugyanakkor a vágyott munkaórák száma: 2008-ban 43,2, 2009-ben 43,6, 2010-ben pedig 42,9 órás munkahetet képzeltek el az európai és a magyar fiatalok is.
Ötvenezres fizetésre számítanak a dánok
Az üzleti szakokon tanuló fiatalok közül a svéd diákok dolgoznának a legtöbbet: 49,5 órát egy héten, igaz, bérrel kapcsolatos elvárásaik is kiemelkedőek: véleményük szerint csaknem 35 ezer eurót keresnének egy évben. Nem ez azonban a legmagasabb összeg, csaknem ötvenezres éves fizetést várnak el a dánok, és több mint 48 ezres fizetésre számítanak a norvégok.
A mérnökök körében a dánok számítanak a legmagasabb fizetésre (51.920 euró), a legalacsonyabbra pedig a bulgár fiatalok gondolnak (8.957 euró). Nincs azonban ez összhangban a munkahelyen eltöltendő idővel: az említett országokban mérnöknek készölők ugyanis 42, illetve 42,9 órát töltenének el egy héten a munkahelyükön. A kategóriában azonban a legmagasabb időtartamra a görögök gondolnak (45,2), miközben elvárásaik szerint a legkevesebb időt a hollandok töltenék el (40,5) egy héten a mérnökök közül.
Csaknem minden üzleti területen tanuló görög fiatal aggódik a karrierje miatt
Megkérdezték továbbá többek között a fiatalok véleményét arról, kell-e fizetni a felsőoktatásért, illetve hogy aggódnak-e karrierjük miatt? Míg az üzleti képzésben részt vevő európai fiatalok 21,4 százaléka ért egyet a tandíjjal, addig a mérnöki területen csupán 15,6 százalékuk támogatja azt. Kiugróan magas viszont a tandíjat támogató fiatalok száma az üzleti területen az Egyesült Királyságban tanulók körében (44,9%), legkevésbé (5,3) pedig a mérnöki képzéseken tanuló dánok vélik helyesnek a tandíjat.
A magyar fiatalok körében 23, illetve 14 százalékuk ért egyet azzal, hogy fizetni kell a felsőoktatásért. Csaknem minden görög, üzleti területen tanuló aggódik karrierje miatt, miközben ez az európai fiatalok 54, mérnöki területen pedig 51 százalékára igaz, a magyarok körében pedig a hallgatók 57-60 százaléka tart ugyanettől.
A legmagabiztosabbak az üzleti területen tanuló norvégok és a mérnöki szférában elhelyezkedni kívánó hollandok voltak: körülbelül 70-70 százalékuk nem aggódik pályája miatt.
Rózsafa, emlékkönyv, egyedi, kézműves apróság – ilyen, és ehhez hasonló ajándékokkal készülnek az érettségi előtt álló, ballagó diákok az osztályfőnöknek. Vannak olyan iskolák, ahol minden pedagógus kap valami kis apróságot, de arra is akad példa, ahol nem szokás az ajándékozás.
