Átlagosan három és fél hónap alatt helyezkednek el és 135 ezer forint nettó fizetésre számíthatnak ma a friss diplomások – írja az ezzel foglalkozó tanulmány. Azok a végzettek akiket megkérdeztünk, még ennél is biztatóbb dolgokról számoltak be.
“2006-ban végeztem a Budapesti Műszaki Egyetemen, tájépítészként. Már a diplomamunkám írása közben gyakornokként dolgoztam egy építész irodában, a védést követően pedig alig két hónap alatt sikerült elhelyezkednem egy másikban” - meséli Ágnes, aki nem titkolja, hogy első generációs diplomásnak számít. “Jó csapatban vagyok, minden nap tanulok valami újat, és az sem zavar egyelőre, hogy tőlünk nyugatabbra ugyanezzel a munkával valószínűleg a többszörösét is meg lehetne keresni. Ha úgy hozza a sors, kipróbálom majd magam külföldön is.”
A többség köszöni, rendben van
A 2007-ben végzetteknek mindössze 1,9 százaléka nem tudott – a folyamatos munkakeresés ellenére sem – elhelyezkedni az azóta eltelt időszakban – derül ki az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által vezetett Diplomás Pályakövetés 2009-2010 című kutatási program előzetesen közétett eredményeiből, melyek a felvi.hu-n olvashatók részletesebben. A vizsgálatban mintegy ötezer 2007-ben diplomázott fiatalt kérdeztek arról, hogy az azóta eltelt időszakban hogyan alakult a pályájuk és karrierjük.
“Pénzügy és számvitelt tanultam, valamint elég erős angol és francia nyelvtudásom van. Már az államvizsga előtt elkezdtem keresgélni, több nagy cégnél is voltam interjún. Közülük többen is jelezték, hogy szivesen látnának, én pedig azt a nemzetközi céget választottam végül, ahol a nyelvtudásomat is hasznosíthatom. Most kínálkozik éppen egy lehetőség arra, hogy cégen belül egy másik szekcióban folytassam” - foglalja össze eddigi tapasztalatait Anita.
A kutatás szerint a frissdiplomásoknak mintegy kétharmada gondolja úgy, hogy végzettségének megfelelő munkát talált, és 14,2 százalékuk állítja csak azt, hogy jelenlegi állása köszönő viszonyban sincs azzal, amit évekig tanult. Utóbbi vélekedés leginkább a társadalom- és természettudományi, valamint az agrár végzettségűek körében magas, de ez sem jelenti feltétlenül azt, hogy elégedetlenek lennének a munkájukkal. A gazdasági végzettségűek többsége pedig úgy gondolja, hogy munkája kapcsolódik ugyan ahhoz, amit tanult, de csak kismértékben.
Az anyagiak
A kutatásban résztvevők nettó 135 ezer forintos átlagkeresetről számolnak be, amely ugyan még elmarad a nem pályakezdő, hasonló pozícióban dolgozók bérétől, de már jóval meghaladja a fizikai munkát végzők keresetét. A legmagasabb fizetésről a gazdaságtudományi végzettségűek (163 ezer), majd a jogászok (152 ezer) és az informatikusok (150 ezer) számolnak be. A legalacsonyabb nettó keresete a pályakezdő diplomások közül a pedagógusoknak van, ők átlagosan 109 ezer forintról adtak számot.
Az álláspiacra frissen kilépők körében egyébként nem jellemző a gyakori munkahelyváltás, többségük inkább a biztonságra törekszik, és jelenlegi munkahelyén szeretne stabil emberré válni. A három éve végzetteknek háromnegyede alkalmazottként dolgozik, és kevesebb, mint 3 százalékuknak sikerült egyelőre továbblépni a pályakezdő pozíción (leginkább középvezetői státuszba), jellemzően a kis- és középvállalati szektorban. Azért találkozunk kivételekkel is. "A bölcsész diplomámat még megfejeltem egy nemzetközi kapcsolatok master képzéssel is, és rögtön az egyik legnagyobb, nálunk is jelen lévő multihoz kerültem. Persze adminisztrátori pozícióban kezdtem, de egy év és négy hónap után már annak a csoportnak voltam a vezetője, ahová először bekerültem" - meséli Gyula. "Azóta már kétszer váltottam, több csoport is tartozik alám. Sőt, lett volna lehetőségem cégen belül külföldre szerződni. de ezzel még egy kicsit várni szeretnék."
És megint a kapcsolati tőke
“Német-kommunikáció szakos bölcsészként végeztem. Már az egyetemi évek alatt is végig tudtam, hogy mivel szeretnék foglalkozni. Nagyon tetszett a mediálás, ez a nálunk még viszonylag újnak számító közvetítési mód, ezért erre specializálódtam. Abban viszont biztos vagyok, hogy nem sikerült volna munkát találnom szinte közvetlenül a védésem után az egyik családsegítőben, ha nem ismerek onnan senkit”- osztja meg velünk történetét Tamás, amely jól rímel a kutatásban foglaltakra.
Az Educatio Kft. felméréséből ugyanis az derül ki, hogy a végzettek több, mint egy harmadának sikerült a kapcsolatai révén elhelyezkeni, míg az állásközvetítő cégek 28 százalékuknak, a felsőoktatási intézmény pedig 7 százalékuknak segített ebben. Utóbbiba bele tartozik az is, mikor az egyetem karrier irodája jár közben, és az az eset is, mikor valakit tanára ajánl be valahová. A mostani pályakezdők számára egyébként már evidens dolog az is, hogy közvetlenül is pályáznak a vállalatokhoz, és nem feltétlenül bízzák a sorsukat a munkaerő toborzó cégekre.
Kanaki Anna
eduline