Nyilvánosak a rektori fizetések Felsőoktatás
Eduline

Nyilvánosak a rektori fizetések

Az államilag támogatott egyetemek, főiskolák vezetői havi 750 ezer és 3,5 millió forint között keresnek, a Blikk keddi számában megjelent lista szerint a 29 intézmény vezetője összesen havi bruttó 57,06 millió, vagyis évi 684 millió forintra jogosult.

Az adatok alapján 12 rektor keres havi 2 millió forintnál többet. A legjobban kereső egyetemi vezető a Szegedi Tudományegyetem rektora, Szabó Gábor 3,5 millió forinttal, míg a legkisebb fizetést Szabó János, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) első embere kapja, havi bruttó 750 ezer forintot. A lap megjegyzi: Szabó Jánosnak annak ellenére utalják havi rendszerességgel járandóságát, hogy befolyással üzérkedés gyanújával februárban letartóztatták.

A rektorpénzek ügye tavaly július óta húzódik, amikor kiderült, hogy Solti László, a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) rektora a fizetése mellett 14 milliós prémiumot is felvehetett. A Blikk ekkor megkereste az államilag támogatott intézmények rektorait, hogy valljanak ők is fizetésükről, de csak Szabó János árulta el akkor - saját bevallása szerint - 680 ezres fizetését - emlékeztet a lap.

A titkolózás ellen a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és Bodoky Tamás újságíró indított pert: kérték Solti Lászlót, a SZIE rektorát, hogy tisztázza: valóban milliós fizetése van-e. A bíróság döntése szerint mivel az intézmények állami pénzből is gazdálkodnak, a vezetők fizetése közérdekű adat.  A próbaper ellenére azonban az érintettek majd két hónapon át hallgattak, míg végül a gordiuszi csomót Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter vágta át, aki úgy döntött, nyilvánosságra hozza az adatokat - írta a Blikk, amely közli Solti László havi fizetését (2,96 millió forint) is. 


mti

 

 

"Elveszik a lehetőséget a normális sportolástól" - a szülőknek és a diákoknak is teli a hócipője a mindennapos testneveléssel Közoktatás Székács Linda

"Elveszik a lehetőséget a normális sportolástól" - a szülőknek és a diákoknak is teli a hócipője a mindennapos testneveléssel

Míg a mindennapos testnevelésre vonatkozó szabály szigorításával a kormány a gyerekek egészségét kívánta erősíteni, a szülők szerint a hatás éppen ellentétes: a diákok kimerülnek, frusztráltak lesznek, és lassan elidegenednek a mozgástól a heti öt iskolai testnevelés miatt, amik közül tavaly óta már csak a versenysportolók hagyhatnak ki kettőt.