Nyilvánosak a rektori fizetések Felsőoktatás
Eduline

Nyilvánosak a rektori fizetések

Az államilag támogatott egyetemek, főiskolák vezetői havi 750 ezer és 3,5 millió forint között keresnek, a Blikk keddi számában megjelent lista szerint a 29 intézmény vezetője összesen havi bruttó 57,06 millió, vagyis évi 684 millió forintra jogosult.

Az adatok alapján 12 rektor keres havi 2 millió forintnál többet. A legjobban kereső egyetemi vezető a Szegedi Tudományegyetem rektora, Szabó Gábor 3,5 millió forinttal, míg a legkisebb fizetést Szabó János, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) első embere kapja, havi bruttó 750 ezer forintot. A lap megjegyzi: Szabó Jánosnak annak ellenére utalják havi rendszerességgel járandóságát, hogy befolyással üzérkedés gyanújával februárban letartóztatták.

A rektorpénzek ügye tavaly július óta húzódik, amikor kiderült, hogy Solti László, a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) rektora a fizetése mellett 14 milliós prémiumot is felvehetett. A Blikk ekkor megkereste az államilag támogatott intézmények rektorait, hogy valljanak ők is fizetésükről, de csak Szabó János árulta el akkor - saját bevallása szerint - 680 ezres fizetését - emlékeztet a lap.

A titkolózás ellen a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és Bodoky Tamás újságíró indított pert: kérték Solti Lászlót, a SZIE rektorát, hogy tisztázza: valóban milliós fizetése van-e. A bíróság döntése szerint mivel az intézmények állami pénzből is gazdálkodnak, a vezetők fizetése közérdekű adat.  A próbaper ellenére azonban az érintettek majd két hónapon át hallgattak, míg végül a gordiuszi csomót Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter vágta át, aki úgy döntött, nyilvánosságra hozza az adatokat - írta a Blikk, amely közli Solti László havi fizetését (2,96 millió forint) is. 


mti

 

 

„Gyeses anyuka gyereke nem szokott augusztusban oviba jönni” Közoktatás Kurucz Tünde

„Gyeses anyuka gyereke nem szokott augusztusban oviba jönni”

Menjen nyáron oviba vagy maradjon otthon? Nehéz helyzetbe kerülnek június előtt a 3-6 évesek szülei, hiszen sok óvoda a szabadságolások miatt csak kevesebb gyereket tud fogadni, azonban a családoknak a munka vagy a családi helyzet miatt szükségük lenne a felügyeletre.