Vita az egyetemi autonómiáról
Törvénymódosítással korlátoznák az egyetemi autonómiát, hogy a pártok ifjúsági szervezetei szabadon bejuthassanak a tanintézetekbe. A rektorok ellenállnak.
Magyarország hivatalban lévő miniszterelnöke bűnöző – ma ilyen mondat is belefér egy egyetemi jogtörténeti előadásba. „Nem igaz, hogy nincs jelen a politika az egyetemeken, leggyakrabban a tanárok politikai állásfoglalásait kell akaratlanul is meghallgatni” – mesélte egy diák a HVG-nek, hozzátéve, a „jobboldaliakat könnyű felismerni, mert hangosan hirdetik a nézeteiket és szidják a másik oldalt, a baloldaliak inkább hallgatnak”. A legtöbb felsőoktatási intézmény belső szabályzata tiltja a politizálást (HVG, 2009. november 21.), de álcivil szervezetek mögé bújva mégis rendszeresen bejutnak politikusok – ebben egyetért a Fidelitas, a Societas, az SZDSZ Új Generáció és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség is. A problémát szerintük nem az okozza, hogy jelen van a politika az egyetemeken, hanem az, hogy a mostani szabályozatlanság esélyegyenlőtlenséghez vezet.
A rektorok azonban nem engednek: múlt kedden ismételten úgy határoztak, nincs helye az egyetemeken, főiskolákon a pártpolitikának. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) tíztagú elnökségének egybehangzó álláspontja szerint nem kívánatos, hogy a pártok az egyetemeken belül plakátokat ragasszanak, aláírásgyűjtéseket szervezzenek vagy rendezvényeket tartsanak.
„A fiatalok politikai és közéleti aktivitása a demokratikus jövő záloga” – mondta a HVG-nek Rétvári Bence (KDNP) képviselő, a fiatal kereszténydemokraták elnöke. Ő az egyetemisták – az Ifjúság 2008 kutatás által feltárt – politikai passzivitásával indokolta véleményüket. A Fidelitas álláspontját is képviselve úgy véli, hogy a lesújtó eredményeken lehetne változtatni, ha politikai vitákat, fórumokat is tarthatnának az egyetemeken. „A tiszta helyzet a rektoroknak is érdeke” – hangsúlyozta Rétvári, akit meglepett az MRK heves elutasítása, hisz az egyetemi vezetőkkel közösen dolgozták volna ki azokat a kereteket, amelyek minden politikai oldalnak egyenlő feltételeket biztosítanának.
A pártok saját fegyverükhöz nyúlnak: módosítanák a felsőoktatási törvényt, korlátozva az egyetemek autonómiáját. Ebben a szocialisták is partnerek. „Találunk kompromisszumos javaslatot” – fogalmazott talányosan a HVG-nek Varga László (MSZP), a Societas elnöke. A tiltás nem vált be, mondta, példaként említve, hogy „a vállalhatatlan, szélsőséges nézeteket valló Jobbik is egyetemeken szerveződött”. Varga szerint egyébként téves az a helyzetkép, hogy az egyetemek, főiskolák jobbra tolódtak. „Rengeteg a baloldali érzelmű fiatal, csakhogy versenyhátrányban vannak, mert ők betartják a jelenlegi szabályokat” – fogalmazott a Societas elnöke.
Tarthatatlan a helyzet, ám a törvénymódosítást ellenzi Szabadai Viktor, az SZDSZ Új Generáció elnöke. Politikai vitát és előadást lehessen tartani, fejtegette, az aláírásgyűjtést és a helyi szervezetek alapításának lehetőségét viszont túlzásnak tartja. A liberális politikus a tervezett törvénymódosítást puha erőszaknak nevezte, hozzátéve, ha nincs konszenzus a rektorokkal, akkor csak rossz megoldás születhet.
„Az egyetemeket meg kell hagyni a tudomány templomának” – érvelt a HVG-nek Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, az MRK elnöke. Elítéli azokat, akik a katedrát politikai nézetük közvetítésére használják, ugyanakkor nem tartja őszintének a fiatal politikusok aggodalmait. Hiányolta például szolidaritásukat a rezidens orvosok akciója során, és támogatásukat, amikor milliárdokat vontak ki a felsőoktatásból. Szabó – mint mondta – hallgatóinak a véleményét is kikérte, s állítja, nincs általános igény a politikusokra. A politológia tanszékek vagy éppen a hallgatói önkormányzatok ma is akárkit meghívhatnak, tette hozzá. A törvénymódosítás tervét dacreakciónak gondolja, de, mint mondta, állnak elébe, s ellenérveiket hamarosan személyes találkozón is elmondják a fiatal politikusoknak.
HVG
