Az üzletemberképző elitiskola, az INSEAD – mely francia és szingapúri kampusszal is rendelkezik – szakembere, William Maddux szerint, ha az otthon távolsága ősidők óta ihletet ad a művészeknek, akkor miért ne lehetne hatással a kreativitásra? „Ez egy régóta megválaszolatlan kérdés. Úgy éreztük, hogy képesek vagyunk megadni a válaszhoz szükséges kezdő lépéseket kutatásunk által.”

Maddux, és Adam Galinsky, a Northwestern University Kellogg School of Management kutatója öt tanulmányt végzett el annak érdekében, hogy kiderítse, a külföldi élet és a kreativitás közötti kapcsolatban mennyi igazság rejlik. Az eredmények a pszichológiai szaklap, a Journal of Personality and Social Psychology hasábjain láttak napvilágot.

Az egyik tanulmányban, MBA hallgatókon a Duncker-féle gyertyaproblémát alkalmazták. Ebben a kísérletben az alanyok három eszközt kaptak: gyertyát, teli szögesdobozt, és gyufát, azzal a feladattal, hogy rögzítsék a falra úgy a gyertyát, hogy a viasz ne csepegjen le a padlóra. A megfelelő megoldás az, hogy a szögesdobozt ki kell üríteni, ebből lesz a gyertyatartó, amit aztán a szögekkel a falra lehet rögzíteni. A teszt a kreativitás egyik mérőmódszere, hiszen csak azok tudják megoldani, akikben megvan annak képessége, hogy a tárgyakat másként lássák, és el tudják vonatkoztatni eredeti funkciójuktól – akárcsak ebben ez esetben a szögesdobozban észrevegyék a gyertyatartót. Az eredmények azt mutatták, hogy azok a diákok, akik bizonyos ideig tanultak külföldön, jóval inkább meg tudták oldani a feladatot, mint társaik.

Egy másik tanulmányban, amibe szintén bevonták a Kellogg School MBA tanulóit, a kutatók egy benzinkút adás-vételi egyeztetését adták feladatul a diákoknak. A próbatárgyalás alapját adta, hogy az eladó által elvárt ár minimuma jóval meghaladta a vevő által kínált maximumot, de mivel mindkét félnek az üzlet megkötése volt a cél, csak egy kreatív megoldással lehetett nyélbe ütni. Ez a kísérlet is azt mutatta, hogy a külföldön élt diákok képesek voltak mindenki számára elfogadható feltételeket kialkudni, szemben a többiekkel. Megjegyzendő, hogy egyik tanulmányban sem számított, hogy ki, mennyi időt volt távol otthonától; csupán maga a külföldön tartózkodás volt kapcsolatba hozható a kreativitással.

Maddux és Galinsky ezt követően azt vizsgálták, mi az összefüggés miértje. A francia kampusz MBA hallgatóit elemezve észrevették, hogy akik távollétük során alkalmazkodtak az új kultúrához, könnyebben meg tudták fejteni a Duncker-gyertya rejtélyét.

„Ez azt jelenti, hogy amikor valaki idegen országban él, egyfajta pszichológiai átalakuláson megy keresztül, mely javítja a kreativitását. Ez akkor következhet be, amikor az emberek arra törekednek, hogy magukévá tegyenek egy másik kultúrát” – mondta Galinsky.

Mindazonáltal, a külföldi élet és a kreativitás közötti erős kapcsolatot mutató tanulmányok nem bizonyítják, hogy külföldön élve az új kultúrához való alkalmazkodás okozza azt, hogy az emberek kreatívabbak lesznek.

Hogy pontosan kiderítsék, mi okozza egyeseknél a kreativitást, a szakemberek két kísérletet hajtottak végre. Az egyikben arra kérték a párizsi Sorbonne főiskolai hallgatóit, hogy emlékezzenek vissza és írjanak arról az éveikről, amikor külföldön éltek, vagy új kultúrához alkalmazkodtak; a másik csoportnak eközben az volt a feladata, hogy számot adjanak egyéb tapasztalataikról, mint például a szupermarketben történő vásárlásukról, új sporttal való ismerkedésükről, vagy arról, milyennek látnak egy új kultúrát, amihez nem kell alkalmazkodniuk.

Az eredmények azt mutatták, hogy akiknek fel kellett frissíteni a múlt tapasztalatait a külföldi életről, vagy az új kultúrához történő alkalmazkodásukról, ha még csak ideiglenesen is, de kreatívabbak voltak. Például, az ilyen tanulók jóval fantáziadúsabban oldották meg a szójátékokat is, mint azok, akik egyszerűbb emlékeikről írtak.

„A kutatásunknak van olyan eredménye, amely a világon végbemenő globalizáció növekvő hatásáról árulkodik” – mondta Maddux. „Tudva, hogy a külföldi tapasztalat a kreatív munka kritikus fontosságú része, a külföldi tanulmányi utak és más országokban töltött gyakornoki évek fontosságát erősíti, különösen azon emberek és cégek számára, ahol a kreativitás és az innováció a versenyben maradás feltétele.”