Így alakítják át a szakképzést: kik döntenek majd arról, milyen képzésre van szükség? Felnőttképzés
Eduline

Így alakítják át a szakképzést: kik döntenek majd arról, milyen képzésre van szükség?

Húsz ágazati készségtanács méri majd fel, hogy milyen képzésekre van szükség - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

Megkezdődött a szakképzési rendszer átalakítása, amellyel párhuzamosan elindult az ágazati készségtanácsok megalakulása is – mondta a Magyar Időknek Parragh László.

A kamara elnöke elmondta, a húsz ágazati készségtanács feladata, hogy az adott ágazatban és az adott régióban felmérje, hogy milyen képzésre, milyen szakemberekre van szükség. Ebbe a feladatba beletartozik a tananyag összeállítása, továbbá a tanácsban részt vevő vállalatok segítenek a gyakorlati tudás elsajátításában is.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott vállalkozás a rendelkezésre álló eszközeivel nyújt szakmai gyakorlatot, emellett a szakképzési centrumokban meglévő képzőhelyeket is igénybe vehetik. Abban az esetben, ha egy adott ágazatban szükséges technológiát az adott cégnél nem alkalmazzák, annak használatát a szakképzési centrumban továbbra is el lehet sajátítani.

Parragh László büszke arra, hogy 15 évre vitte volna le a tankötelezettségi korhatárt

„Készséggel elismerem, ebben a kormányban tettestársak voltunk. Gondolatom lényege egyszerű: ha valaki szakács akar lennei, annak a szakács szakmát kell megtanulni" - ezt mondta a szakiskolai közismereti tárgyak leépítéséről a 168 Órának Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki szerint a PISA-jelentés ugyanazt mondja, amitő.

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.