Négy szakma, amiről tíz éve még senki nem hallott Felnőttképzés
Eduline

Négy szakma, amiről tíz éve még senki nem hallott

Zumbaoktató, alkalmazástervező, "zöld tanácsadó", közösségimédia-menedzser - a Guardian négy olyan szakmát gyűjtött...

Zumbaoktató, alkalmazástervező, "zöld tanácsadó", közösségimédia-menedzser - a Guardian négy olyan szakmát gyűjtött össze, amelyek tíz évvel ezelőtt még nem léteztek, ma azonban több száz álláshirdetés közül válogathatnak a jelentkezők.

Azoknak, akik okostelefonra fejlesztenének alkalmazásokat, az informatikában és a dizájnban is otthon kell lenniük. A kezdő fizetés akár az évi 44 ezer fontot (16 millió forint) is elérheti, ami 23 százalékkal magasabb az informatikai diplomások átlagbérénél.

A "zöld tanácsadók" magánszemélyeknek vagy vállalatoknak készítenek tervet ahhoz, hogyan tegyék minél energiatakarékossabbá a házukat, épületeiket. Aki Nagy-Britanniában ebben a munkakörben akar elhelyezkedni, annak el kell végeznie egy tanfolyamot, ismernie kell a szabályokat és a különböző energiatakarékos termékeket is . Az éves fizetés 24 ezer font (8,7 millió forint).

Egyre több szervezet fordít figyelmet arra, hogy milyen képet ad magáról a Facebookon, a Twitteren vagy éppen a Flickr-en, így a közösségimédia-szakemberek sok állás közül válogathatnak. A munkakör betöltéséhez releváns - például kommunikációs vagy marketing - végzettségre van szükség, de érteni kell a tartalomgyártáshoz is, és ismerni kell a legújabb trendeket is. Évente 30 ezer font (10,9 millió forint) körül lehet keresni. Mi a helyzet itthon? Öt állás, amivel gyorsan találhattok állást, itt.

A zumbaoktatóknak Nagy-Britanniában el kell végezniük egy tanfolyamot, és időnként részt kell venniük továbbképzéseken is, ha akkreditált oktatók akarnak maradni. Cserébe 17,5 ezer font (6,3 millió forint) éves fizetésre számíthatnak.

Van olyan magyar egyetem, ahol a hallgatók csupán 5%-a juthat kollégiumhoz Felsőoktatás Palotás Zsuzsanna

Van olyan magyar egyetem, ahol a hallgatók csupán 5%-a juthat kollégiumhoz

Évről évre nő a lakhatási krízis az egyetemeken: elöregedett kollégiumok, kihasználatlan szobák és emelkedő albérletárak nehezítik a hallgatók helyzetét. A minőségből és a privátszférából egyre kevesebben hajlandók engedni, sokan inkább drága albérletbe költöznek, hogy elkerüljék a zsúfolt, gyakran lepusztult kollégiumi szobákat.