Száz OKJ-s tanuló közül csupán tizennyolcan helyezkednek el a végzés után a megszerzett szakképesítéssel, de sok a lemorzsolódó diák is.
A szakképzés tartalmi átalakításában az állam és a kamara mellett a munkaadói szakmai szövetségeknek is nagy szerepet kell kapniuk - hangsúlyozta Gablini Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke egy szakmai rendezvényen.
A MGYOSZ alelnöke a szakképzés problémái közül példaként említette lemorzsolódást, a pályaelhagyók magas számát (az OKJ-s képzésbe beérkező 100 tanulóból csupán 18-an helyezkednek el), ebben a tekintetben Magyarország Európában listavezető. Ez nem azt jelenti, hogy rossz a képzés, a problémák a képzésbe bekerülésnél és a képzésben résztvevők motivációival vannak - jelezte.
Ezen a helyzeten a szövetség alelnöke szerint a megfelelő pályaorientációval, pályaválasztási tanácsadással, továbbá a szakképzésbe kerülők kiválasztásánál az úgynevezett maradék-elv felszámolásával lehet javítani. Utóbbi megszüntetésére azért is szükség van, mert a 21. században a szakképzés tudást és kreativitást igényel - fogalmazott az alelnök.
Nagy baj van a szakképzésben, ott a legrosszabbak a PISA-eredmények
A hatosztályos gimnáziumokban matematikából átlagosan Szingapúr eredményeit hozták a diákok, a gond az általános iskolában és a szakképzésben kezdődik - mondta Palkovics László oktatási államtitkár a PISA-eredményekről az Európai Bizottság 2017. évi országjelentésről rendezett budapesti konferenciájának panelbeszélgetésén.
