Mikor lesz az óraátállítás? Négy dolog, amit tudni kell a nyári időszámítás kezdetéről Felnőttképzés
Eduline

Mikor lesz az óraátállítás? Négy dolog, amit tudni kell a nyári időszámítás kezdetéről

Idén március 25-én kell majd átállítani az órákat, ezzel elkezdődik a nyári időszámítás. De miért érzik magukat sokan kimerültnek az óraátállítás utáni napokban? Miért kerülnek ilyenkor többen kórházba?

Sokan nehezen viselik az óraátállítást

Sokan napokig érzik az óraátállítás negatív hatásait - van, aki egy-két hétig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel, csökkent koncentrálóképességgel küzd, a belső biológiai órát ugyanis nem lehet egyik napról a másikra átállítani. Sokaknak az alvási ciklusuk borul fel, kialvatlanul ébrednek, vagy egyáltalán nem tudnak időben elaludni.

A gyerekekre is hatással van

Az óraátállítás azért szokott problémát okozni, mert az ember egy ritmusban él, és ennek a ritmusnak a biológiai óránk adja az ütemét. A gyerekeknél ez fokozottan igaz, hiszen nekik reggel időben kell felkelni, óvodába vagy iskolába menni – mondta korábban Fogarassy Éva alvásterapeuta az InfoRádiónak.

Mikor lesz a 2018-as tavaszi óraátállítás és a tavaszi szünet?

Két fontos dátum, amelyre oda kell figyelni a következő két hónapban. Még több mint két hónapot kell várni a tavaszi szünetre, amely 2018. március 29-től 2018. április 3-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. március 28. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2018. április 4. (szerda).

Az őszi óraátállítás pár napig hagy nyomot a gyerekekben, ilyenkor fontos, hogy biztosítsuk számukra a kellő alvásidőt. Egy kamasznak kilenc óra az alvásigénye, és törekedni kell arra, hogy lehetősége legyen ennyit pihenni – hangsúlyozta Fogarassy Éva, aki azt javasolja, a gyerek este időben feküdjön le, és reggel időben kelljen fel. Ha nem megszokott, most sincs szükség délutáni alvásra.

Óraátállításkor többen kerülnek kórházba

A statisztikák szerint óraátállításkor többen kerülnek kórházba, mert a változás plusz terhelést jelent a szervezetre. Vannak ugyanis olyanok, akiknél ilyenkor derül ki, hogy valamilyen betegséggel, például depresszióval, szívproblémákkal küzdenek.

Nem szeretjük az óraátállítást

Nemcsak a magyarok közül tartják sokan feleslegesnek az óraátállítást, korábban Finnország javasolta, hogy töröljék el az óraátállítást. Oroszországban 2011-ben egész évre kiterjesztették a nyári időszámítást, ezzel Európa többi országához képest egy órával nőtt az időeltolódás (Fehéroroszországban is megszavazták az óraátállítás eltörlését, az ötlet Ukrajnában is előkerült, ott azonban leszavazták). Alig három évvel később azonban áttértek az egész éves téli időszámításra, mert az állampolgárok állítólag folyamatos alváshiányra, fáradtságra panaszkodtak, az állattartással foglalkozók szerint az állatok nem tudták megszokni az új rendszert, a tehenek - állították - például kevesebb tejet adtak. 

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.