"Minden huszadik fiatal az általános iskola befejezése után meg sem próbált továbbtanulni, ráadásul ebben a tekintetben az előző négy évhez képest kis növekedés is tapasztalható, ez pedig a kötet szerint a tankötelezettségi korhatár csökkentésének egyik lehetséges következménye lehet" - derül ki egy újabb ifjúsági kutatásból.

Ahogyan arról mi is beszámoltunk, nemrég nyilvánosságra hozták a teljes Magyar Ifjúság Kutatás 2016-ot, amelyből kiderült, hogy a 15-29 éves fiatalok legégetőbb problémáját az anyagi nehézségek jelentik. Most megjelent egy Margón kívül című kötet is, amely azokat a szempontokat gyűjtötte össze, amik kimaradtak a hivatalos kutatásból - írja a 24.hu.

Az oldal szerint az egyik legmarkánsabban eltérő értelmezés az oktatás területéről olvasható a Margón kívül kötetében. Minden huszadik fiatal az általános iskola befejezése után meg sem próbált továbbtanulni, ráadásul ebben a tekintetben az előző négy évhez képest kis növekedés is tapasztalható, ez pedig a kötet szerint a tankötelezettségi korhatár csökkentésének egyik lehetséges következménye lehet.

Az általános iskola befejezése után a fiatalok közel 70 százaléka az érettségit adó képzéseket választja, ugyanakkor emelkedést mutat az érettségi nélkül a szakképzésbe belevágók száma is.

Megnyílt felsőoktatás és lemorzsolódás egyszerre

A kutatás szerint a lemorzsolódás markánsabban jelentkezik az érettségit nem adó szakképző iskolában (2016 óta szakközépiskola), mint az érettségit adó szakgimnáziumokban és gimnáziumokban. Ezt az ifjúságkutatás is alátámasztja, ugyanis amíg az érettségi nélküli szakképzést elkezdők közül minden tizedik fiatal lemorzsolódik, addig az érettségit adó iskolákból együttesen csak minden ötvenedik.

Az oktatási esélyeket tekintve pedig az elmúlt 16 évben nem fedezhető fel érdemi javulás, sőt a felsőoktatás kapui egyre inkább bezáródtak a kevesebb társadalmi-kulturális tőkével rendelkező családok előtt - írja a 24.hu.

Az érettségizett szülők gyermekei számára azonban egyre inkább megnyílt a felsőoktatás, főként a főiskolai képzésben, de nagy arányban képviseltetik magukat az egyetemi szintű képzésben is. A diplomás szülők gyermekei pedig felülreprezentáltak a felsőoktatásban, és a szakképzésben nagyon ritkán tűnnek fel.

Anyagi helyzet, életszínvonal

A fiatalok harmadát teszi ki az a tábor, amelynek tagjai számára a szigorúan beosztott anyagiak mellett is nehézkesen megy egy-egy hónap átvészelése. A legnagyobb csoportot azok a fiatalok alkotják, akik úgy vélik, ha beosztják, jól ki tudnak jönni a jövedelmükből, a teljesen gondtalanul élők körébe pedig mindössze a 7 százalékuk sorolta magát.

A négy évvel korábbi arányt is jóval meghaladva 2016-ban a fiatalok legégetőbb problémaként a kilátástalanságot nevezték meg. Emellett az is látható, hogy az olyan problémák, mint az anyagi nehézségek és a szegénység is egyre nagyobb arányban fogalmazódnak meg ifjúsági problématípusként - írja a 24.hu, hozzátéve: a kilátástalanság elsősorban a dél-alföldi, valamint a nyugat- és dél-dunántúli régiókban jelent meg problémaként. A közép-dunántúli fiatalok pozitívabbak, az országos átlagnál 9 százalékkal kevesebben említették ezt problémaként.

Az anyagi gondok és a szegénység főként az Észak-Magyarországon élő fiatalok körében hangsúlyos probléma, a munkanélküliség említése is itt a leggyakoribb, legkevésbé pedig a Nyugat-Dunántúlon fordult elő.