Ezt tervezik a felsőoktatással: népszerűtlen képzésekkel mentenék meg a főiskolákat Felnőttképzés
Czervan Andrea

Ezt tervezik a felsőoktatással: népszerűtlen képzésekkel mentenék meg a főiskolákat

Nem aratott nagy sikert a 2013-as felvételin a felsőoktatási szakképzés, az erőforrás-minisztérium mégis egy egész intézménytípust építene az új, kétéves szakokra, amelyet szeptember óta kizárólag felsőoktatási intézmények indíthatnak. A döntéssel a szakközépiskolák jártak rosszul, a felsőoktatási szakképzések megítélése a munkaerőpiacon viszont aligha változik majd.

A felsőoktatási szakképzés a felsőfokú szakképzést váltja az idei tanévtől: a kétéves képzéseket ezentúl csak az egyetemek, főiskolák indíthatják el. Bár a hallgatóknak kell írniuk szakdolgozatot, és kell záróvizsgázniuk is, diplomát azonban továbbra sem kapnak - a hallgatók mindössze felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet vehetnek át.

A felsőoktatási szakképzés előnye azonban, hogy ha valaki ugyanazon a szakterületen jelentkezik alap- vagy osztatlan képzésre, a megszerzett kreditekből legalább 30-at, legfeljebb 90-et beszámítanak. A kétéves képzésen 120 kreditet kell összegyűjteni, tehát ha 90-et számítanak be, egy hároméves alapképzés esetén 180 kredit helyett már csak 90-et kell megszerezni, ez a képzési időt is akár a felére is csökkentheti, vagyis egy BA-/BSc-szakot három helyett másfél év alatt lehet elvégezni. A felsőoktatási szakképzésről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, a 2013-as általános felvételi eljárásban meghirdetett szakok listáját pedig itt találjátok.

Hiába népszerűtlen, egy teljes intézménytípust építenek rá

Az új felsőoktatási szakképzés ennek ellenére sem aratott nagy sikert a felsőoktatásba jelentkezők körében: míg 2012-ben több mint 7500-an, az idei általános felvételin mindössze 3456-an jelölték meg első helyen valamelyik kétéves szakot, a pótfelvételin pedig 1058-an jelentkeztek. Egy felsőoktatási szakképzéshez maximális pont kellett: a tíz legmagasabb ponthatárt itt nézhetitek meg.

Könnyen lehet ugyanakkor, hogy több ezer hallgatónak már 2014-ben sem lesz más választása: a minimumponthatár emelése az alap- és osztatlan szakokon a felsőoktatási szakképzések felé terelheti majd a diákokat.

A felvételi eljárásról szóló kormányrendelet szerint az alap- és osztatlan képzésen - az idei 240-ről - 2014-ben 260-ra, 2015-ben 280-ra, 2016-ban pedig 300-ra nőne a minimumponthatár. Két hete Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter viszont arról beszélt: elképzelhető, hogy rögtön, tehát már a 2014-es felvételin "megugorják" a 300-as küszöböt. A tavalyi felvételi eredmények alapján már a húszpontos emeléssel is több mint háromezren járnának rosszul - ha a ponthatár 300-ra növekszik, majdnem 14 ezer diáknak kell búcsúznia az alap-, illetve osztatlan képzéstől.

A felsőoktatási szakképzéseken ennél alacsonyabb lesz a ponthatár: a jelenleg érvényes rendelet szerint a bejutási küszöb a 2013-as 200-ról 2014-ben 220-ra, 2015-ben 240-re, 2016-ban pedig 260-ra emelkedne.

A legújabb felsőoktatási stratégia szerint a kétéves képzéseket elsősorban a közösségi főiskolák indítanák. A dokumentum, amelyet szeptember 23-án fogadott el a Felsőoktatási Kerekasztal, így hamarosan a kormány, majd a parlament elé kerülhet, a felsőoktatási intézményeket négy kategóriába osztja: a nemzeti tudományegyetemek, egyetemek, illetve főiskolák képzéseit kiegészítve a közösségi főiskoláknak jutna a helyi munkerő-piaci igények kielegítése. A felsőoktatási stratégiáról szóló összes cikkünket itt találjátok.

Rosszul járnak a szakközépiskolák

"A felsőfokú szakképzés megszűnésével a szakközépiskolák járnak rosszul, van olyan intézmény, amely a diákjai felét elveszítette, sok iskolában pedig a tanulók harmada tűnt el" - mondta Lakos István, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke, a KOTK Oktatási Központ ügyvezető igazgatója.

Hozzátette: az utóbbi években azoknak a szakközépiskoláknak a képzési kínálata, amelyek nem fizikai képzést folytatnak, a felsőfokú szakképzés felé tolódott el: érettségi utáni szakképző évfolyamokat indítottak.

Felsőfokú szakképzést eddig is csak iskolarendszerű képzési formában lehetett indítani, heti párórás, tanfolyami formában nem. Így a felnőttképzőket közvetlenül nem érinti a változtatás, csupán az intézmények körülbelül 5-6 százalékát: azokat, amelyek érdekeltségi körébe szakközépiskola is tartozik - mondta Lakos. A szakértő szerint az új szakképzések felépítése és követelményei teljesen mások, mint a korábbi felsőfokú szakképzéseké, amelyeket az Országos Képzési Jegyzék tartalmazott.

Elmondta: a felsőfokú szakképzés a diákok körében népszerű volt, munkaerő-piaci szempontból azonban vitatott értékű, inkább "ugródeszkát" jelentett a felsőoktatásba. "Inkább a továbbtanulást szolgálta, nem a szakmát" - tette hozzá Lakos, aki szerint attól, hogy a képzések a felsőoktatáshoz kerültek, lényegesen nem fog változni a megítélésük.

Az átalakításokat egyébként a felnőttképző intézmények sem úszták meg, az iskolarendszeren kívüli OKJ-s tanfolyamok átalakítása miatt járnak rosszul. Az eddigi gyakorlattal ellentétben ugyanis az új, szeptember 1-jén életbe lépett Országos Képzési Jegyzék szerint ezeken a képzéseken is meghatározza a minimum óraszámot: egyes tanfolyamok így az eddiginél akár háromszor hosszabbak - és drágábbak - lehetnek, amely jelentősen visszavetheti a keresletet. Pénzügyi és számviteli ügyintézői képesítést eddig például 200-300 óra alatt lehetett szerezni, szeptembertől ugyanehhez 960-1440 órán kell részt venni. A részleteket itt olvashatjátok, az OKJ-val kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.

Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon Campus life Rodler Lili

Akár 200 ezer forint is elmehet egy négynapos fesztiválon

Átlagosan 70-80 ezer forintot költenek a diákok egy nyári fesztiválon, de szállással együtt a költségek akár a 200 ezer forintot is elérhetik. Nem reprezentatív felmérésünkben több mint harmincan meséltek arról, hova készül idén bulizni, mennyit szán rá, mi alapján választja ki a kedvenc nyári fesztiválját.