Itt a bizonyíték: agyunk egy része felnőttkorban is fejlődik, van remény Felnőttképzés
eduline/mti

Itt a bizonyíték: agyunk egy része felnőttkorban is fejlődik, van remény

Tényleg igaz, hogy az agyunk felnőttkorban már nem növekszik? Itt a válasz, mert #tudnicool.

Az eddig vélttel ellentétben az agy bizonyos területeinek szövetei egészen felnőttkorig növekednek, ezáltal javulnak bizonyos képességek, mint például az arcfelismerés.

Egy nemzetközi szakértői csoport 22 gyerek és 25 fiatal felnőtt agyát vizsgálta meg, eredményeit a Science című tudományos lapban mutatta be.

"Az agy szerkezete még serdülőkorban is változik. Szoros az összefüggés az arcfelismerő képesség és az agyszerkezet között. Nincs minden készen a születéstől fogva. A gyerek születésekor jól hall, más képességei azonban csak évek alatt alakulnak ki" - mondta el Katrin Amunts, a vizsgálatban résztvevő német idegkutató.

A kutatás során 5 és 15 év közötti gyerekeknek és a 22-28 éves fiatal felnőtteknek arcokat mutattak három különböző nézőpontból, majd értékelniük kellett, mennyire hasonlítanak egymáshoz. A tudósok mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) segítségével készítettek felvételeket az agy két régiója közötti aktivitásról: az egyikkel a helyszíneket, a másikkal az arcokat ismeri fel az agy.

Mégis növekedik az agy felnőttkorban

Csak a felnőtteknél és csak az arcfelismerésért felelős agyi régióban találtak olyan jeleket, amelyek plusz szövetekre utalnak, olyanokra, amelyek a gyerekeknél nem léteznek. Valószínűleg bizonyos idegsejtek nyúlványai fejlődnek ki felnőttkorra. Ennek a területnek a térfogata a felnőtteknél átlagosan 12 százalékkal nagyobb volt, mint a gyerekeknél.

"Úgy véljük, hogy az idegsejtnyúlványok, vagyis a dendritek, melyek a különböző agyi régiókból összegyűjtik az információkat és az egyes idegsejtekhez szállítják, erőteljesen fejlődnek az agy arcfelismerésért felelős régiójában. A közvetlenül vele szomszédos, a helyfelismerésért felelős területen nem láthatók ilyen változások" - fejtette ki Amunts.

Az arcok felismerésének fontos képessége a gyerekkorban a társas környezet szélesedésével folyamatosan fejlődik. Amunts szerint elképzelhető, hogy hasonló fejlődési folyamatok játszódnak le más területeken, például a nyelvi központban is. A nyelvi képességek fejlődése ugyanis viszonylag hosszú ideig tartó folyamat.

A felfedezés az emberi faj társadalmi evolúciójának jobb megértésében segítheti a kutatókat. A gyors arcfelismerés és az arcokhoz kötődő emlékek gyors felelevenítése segíthette az őseinket abban, hogy minél előbb és a helyzetnek megfelelően reagálhassanak ellenségeik vagy társaik közeledésére.

Még több érdekes tudományos hírt olvasnál? Keresd #tudnicool cikkeinket itt.

Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban? Nyelvtanulás Kurucz Tünde

Nyelvvizsga, nyelvi érettségi: melyik éri meg jobban?

Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.